Szelektív szigetek

Képeink

Kommentek

Naptár

november 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

Nincs pénz a fővárosi parkok rendben tartására

2009.04.08. 13:15 :: Szeretem Budapestet

A Fővárosi Önkormányzat idei költségvetésének elfogadásáig nincs pénze a Főkert Zrt.-nek arra, hogy a közparkokban hétvégén is tisztaság és rend legyen – nyilatkozta Kocsis László vezérigazgató kedden.
MNO 2009. április 7., 19:50 

A cégvezető elmondta, hogy az általuk kezelt 6 millió négyzetméternyi zöldterület, a 338 helyszín gondozására 3,5 milliárd forintra lenne szükség évente. A nonprofit társaság működéséhez azonban az önkormányzat évek óta egyre kevesebb pénzt ad. A 2006-os 1,6 milliárdhoz képest tavaly már csak 1,4 milliárdot kaptak, s információik szerint idén is több mint 200 millió forinttal kevesebb pénzre számíthatnak. Reálértéken így 100 milliókkal csökken a cég rendelkezésére álló pénz, miközben a gazdasági válság miatt várhatóan egyre többek számára csak a fővárosi parkok zöldterülete jelent majd felüdülést – jegyezte meg.

Kocsis László kifejtette: ahhoz, hogy például a Margitszigeten a hétvégén is takarítani tudjanak, mintegy egymillió forint kellene a minimálisan szükséges 15 ember bérköltségére. Hétvégenként ugyanis dupla munkabért kell fizetniük. Mivel erre nincs pénz, péntektől hétfőig nem szedik össze a szemetet a parkokban. A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy néhány éve kerültek át hozzájuk a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-től a parkok, így a Margitsziget takarítása is. Az erre a célra fordított pénzt azonban nem kapták meg, az maradt a közterület-fenntartóknál – fűzte hozzá.

A cégvezető rámutatott, hogy a parkok fenntartására azért is kell folyamatosan többet költeni, mert egyre növekszik az ott tartózkodó, illetve egyre inkább életvitelszerűen ott élő hajléktalanok száma. Gond az is, hogy amikor jó időben egy hétvégén 35 ezren is felkeresik például a Margitszigetet, ezerszámra dobják el az emberek az úgynevezett pillepalackokat. Az italokat ugyanis ma már nem korsóban vagy pohárban árusítják. Valamelyest segítene a jelenlegi helyzeten, ha az emberek a kiürült palackokat összelapítva dobnák a gyűjtőedénybe – mondta.

 

Szólj hozzá!

Címkék: parkok

Az ingatlanforgalmazó cégek még mindig ragasztják Budapestet!

2009.04.08. 12:39 :: Szeretem Budapestet

A következő tartalmú levelet küldte Bojár Iván Városarculati tanácsnok - egyben a Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke - a Magyar Ingatlanszövetség elnökének, minden ingatlanforgalmazó cég vezetőjének és a sajtónak, mivel a legtöbb nagy, ismert ingatlanforgalmazással foglalkozó cég és azok irodái gátlástalanul teleragasztják hirdetéseikkel Budapest utcáit, tereit, illetve a lakóházakat.


Magyar Ingatlanszövetség
Mehrli Péter
Elnök úr részére

1024 Budapest
Margit krt. 43-45.
VII. em. 5. ajtó

 

Tisztelt Elnök úr!

A Fővárosi Önkormányzat vezetésének határozott szándéka, hogy meghallva a városlakók panaszait, valamint felkarolva a civil kezdeményezéseket, megtisztítja a várost a közterületeken, épületeken, hidakon, műtárgyakon, városszerte mindenütt fellelhető, mindent belepő illegális plakátoktól, hirdetésektől. Mintegy 2 éve kezdtük el az első kampányunkat az illegális plakátok és hirdetőtáblák ellen, s ezen a területen számos eredményt értünk el: együttműködve különböző civil szervezetekkel (Szeretem Budapestet Mozgalom, City Guardian) és hatóságokkal (BRFK, Fővárosi Közterület-fenntartó, Fővárosi Közterület-felügyelet, Fővárosi Főügyészség) a várost megtisztítottuk a vadplakátoktól, s az ehhez kapcsolódó iparágat szinte teljes mértékben felszámoltuk.

A még hatékonyabb célok elérése érdekében jogszabály módosítást is kezdeményeztünk, célunk, hogy az új szabályozás a korábbinál lényegesen szigorúbb legyen, és elkerülhetetlen felelősségre vonást tegyen lehetővé. Ezek mellett a hatósággal történő együttműködésünk értelmében a Fővárosi Közterület-felügyelet mostantól kezdve a szabálysértési hatóságokkal közösen jár el a plakátok megrendelői ellen is.
 
Az eddigi plakát-mentesítési munka során az illetékes szervezetek (többek között a Főváros megbízásából a City Guardian) gyakran találkoztak kisebb-nagyobb ingatlanforgalmazó cégek illegális plakátjaival, hirdetéseivel – a legnagyobb mértékben, két éves tapasztalataink szerint, a Duna House, a Centrál Home és a Tipp Ingatlan ragaszt. De ismerünk számos, lokális érdekkörű irodát is, például a Pasaréten, amely az említettekhez hasonlóan, magányos özvegyasszony reszketeg kézírását mímelő ragasztmányokkal szennyezi körbe naponta az általa értékesítendő épületek környékét, ipari mennyiségben.

Hangsúlyoznom kell, hogy ezek egyfelől illegálisak, másfelől városarculati szempontból is rombolják Budapest képét. A korábban elharapódzó vadragasztási gyakorlatban mindannyiunk – kisebb-nagyobb mértékben – részes. Történik ez talán abban a félreértésben vagy téveszmében, hogy a vadragasztás, az illegális köztérhasználat nem is jogszabályellenes tevékenység, sőt azzal senki érdekeit nem is sértjük, s mindaddig, amíg nem kapnak el bennünket, tovább folytathatjuk. De legyen az utóbbi megjegyzésem amolyan joviális értelmezése a arcátlan és önző gyakorlatnak.

Tisztában vagyok azzal, hogy gazdasági válság, illetve ingatlanhitel-válság sújtja Önöket is, és ezért mindenféle megoldást megragadnak, hogy helyzetük ne romoljon, de ez számunkra nem akceptálható technika. Különösen nem az, ha az utóbbi évek igen sokrétűvé fejlődött promóciós módszereit vesszük alapul, a legálisan terjedő ingyenes ingatlanos lapoktól az internetig, amelyek nagyságrendekkel javították az elérési mutatókat. Nem tartjuk tehát megengedhetőnek, hogy az illegális helyeken kiragasztott vagy kihelyezett plakátok, hirdetési cetlik ellepjék a várost és műemléképületeken, fatörzseken, kirakatokon, villanyoszlopokon, utcabútorokon súlyos mértékben rondítsanak a város arculatán. Budapest versenyképessége amúgy is sok ponton sérül, ezért a meglévő értékeket még tovább rontani – szűklátókörűségre vall, s ezt mindenkinek fel kell ismernie. Különösen olyan ágazat szereplőinek, amelyben az ingatlan érték képződéséhez a környezet, a környék minősége is szignifikánsan hozzájárul. És különösen olyanok részéről nem, akiknek bizonnyal vannak Európa más nagyvárosaival kapcsolatosan is ismereteik, s látják, hogy a hasonló módszerek sehol nem elfogadhatók.

A következetes várospolitika látható eredményei hatására, meggyőződésem szerint, tartósan egyik ingatlanforgalmazó cég arculatának sem tesz jót, ha illegálisan jelenik meg a város számos pontján. Már csak azért sem, mert az illegális plakátokat és hirdetőtáblákat nem csak eltávolíttatjuk, de minden esetben feljelentést is teszünk a Szabálysértési Hatóság felé. Ez ebben az esetben sem lesz másképp.

Mindezek fényében felkérem Elnök urat, hogy támogassa munkánkat és szólítsa fel az ingatlanforgalmazókat, hogy hagyjanak fel ezzel az eddig is csak illegálisan gyakorolható hirdetési móddal, és célcsoportjaikat más, legális, környezetbarát és esztétikusabb módon szólítsák meg. Felkérem Önt továbbá, hogy segítse elő, hogy az ingatlanforgalmazó cégek promóciós szerződéseikben ezentúl külön rendelkezzenek arról, hogy hirdetéseik nem jelenhetnek meg sem vadplakátozás, sem egyéb illegális hirdetés formájában.

Az illegálisan kihelyezett plakátokat vagy egyéb hirdetési eszközöket haladéktalanul és következetesen eltávolítjuk és megtesszük a szükséges intézkedéseket is. Amennyiben az utóbbi időkben elharapózott vadplakát-ragasztási helyzet nem változik, civil szervezetekkel (pl. Szeretem Budapestet Mozgalom) összefogva, különböző akciók keretében fogunk kivonulni a legnagyobb ragasztókhoz és erre a sajtónyilvánosságot is felhasználjuk.

Bízom benne, hogy Elnök úr is egyetért kezdeményezésinkkel, melyeket egy személyes találkozó keretén belül szívesen megtárgyalnék Önnel.

Megértésében bízva várom szíves visszajelzését.

 

Üdvözlettel:


Bojár Iván András
Városarculati tanácsnok
Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke

 

 

Szólj hozzá!

Hatalmas károkat okoztak magyar graffitisek

2009.03.31. 14:42 :: Szeretem Budapestet

Ha már nem elég a magyar fal: Bécsbe jártak graffitizni a fiatalok

Újabb eredményt mutatott fel a rendőrség!

2009. március 31. MTV

 

Több mint tízmillió forint kárt okoztak Budapesten és Bécsben azok a magyar graffitisek, akiket a múlt pénteken fogtak el a magyar rendőrök bécsi kollégáik segítségével.  

 Bécsben nemrég figyeltek fel egy graffitiző társaságra, amely Budapesten szinte minden épületre, műemlékre ráfújta a jelét, s ezzel egy hónap alatt mintegy tízmillió forintos kárt okozott. Kiderült, hogy olyan csoportról van szó, amelynek nem elég a budapesti falfelület, hanem külföldre is jár. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A csapat jelére Bécsben is felfigyeltek: március elején a bécsi metró remízében több szerelvényt a felismerhetetlenségig összefújtak a fiatalok. Itt egymillió forintos kár keletkezett. Ezt követően a rendőri együttműködésnek köszönhetően napokon belül értékes információkhoz jutottak a magyarok, osztrák kollégáik ugyanis átadták nekik a metróban készült biztonsági felvételeket, amelyek alapján azonosították a rongálókat.

A fiatalok után a Budapesti Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályának vezetője nyomozott. A rendőrök összehangolt akció keretében házkutatást tartottak a csapat tagjainál, ennek során szóróspray-ket, skicceket, rajzokat, sablonokat és behatoláshoz szükséges eszközöket találtak. Az elkövetők épp nem voltak otthon, ismét Bécsbe tartottak. Még aznap elfogták őket, akkor, amikor egy nemzetközi gyorsvonaton hazafelé tartottak. Az öt fiatal hátizsákjaiból 42 festékszóró került elő.

A rongálók mindannyian elmúltak már 18 évesek, tettüket beismerték. A rongálást a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, és kiemelten kezeli a műemlékek elleni támadást. A fiatalok ezen kívül komolyabb polgárjogi felelősségre vonásra is számíthatnak, az általuk okozott kárt ugyanis meg kell téríteniük.

Az utcákon akár 50-100 hasonló csoport is tevékenykedhet, ez körülbelül 200-300 fiatalt jelent. Mint mondta, ezekkel a csoportokkal kiemelten foglalkoznak, mert a graffitizés nemcsak a rongálás miatt káros, hanem egyéb következményei is vannak. Egyrészt további bűncselekmények is társulhatnak hozzá, például gépkocsifeltörés vagy lopás, ugyanis a graffitizés költséges - egy rajz felfújása akár 30-40 ezer forintba is kerülhet. Másrészt egy felmérés szerint romlik a biztonság- és higiéniaérzete az embereknek azokon a helyeken, ahol megjelennek a graffitik. Különösen árt ez a forgalmas, turisták által szívesen látogatott helyeken, ahol emiatt érezhetően visszaesik a látogatottság - tette hozzá az osztályvezető.

A magyar rendőrök munkáját az osztrák követség belügyi attaséja is elismerő szavakkal méltatta a sajtótájékoztatón.

 

Szólj hozzá!

Az utcán lakóknál potenciális veszély a TBC

2009.03.26. 10:16 :: Szeretem Budapestet

A Népszabadság alábbi cikke azt taglalja, hogy még manapság is a tbc az egyik legveszélyesebb fertőző betegség és az új betegek között nagyszámban találhatóak hajléktalanok, utcán lakók. Szakemberek javaslata alapján – megelőzési okokból – kötelezővé kellene tenni a hajléktalanoknál, utcán lakóknál az orvosi kezelést.

A Szeretem Budapestet Mozgalom a cikkben közöltek és a tapasztalatok alapján nem tartja elfogadhatónak, hogy a megfelelő jogszabályok és az orvosi ellátás hiánya miatt potenciálisan beteg emberek aludjanak a köztereken, veszélyt jelentve így önmagukra, társaikra és a körülöttük lévőkre.

Elemi fontosságúnak tartjuk, hogy minden fél belássa: a hajléktalanok, utcán lakók érdeke, hogy ne az utcán, hanem rendezettebb és egészségesebb körülmények között éljenek.

 

A leggyilkosabb baktériumfertőzés

Kötelezővé kéne tenni a hajléktalanoknál az orvosi kezelést

Még ma, a világnapján is ez a legveszélyesebb fertőző betegség. Évente világszerte 9 millió új beteget regisztrálnak, de a látens baktériumhordozók száma elérheti a föld lakosságának egyharmadát, s minden tizediknél ki is alakul a kór. Hazánkban a gyógyszereknek ellenálló típusa okoz aggodalmat: közvetlen szomszédainknál ugyanis súlyos a tbc-helyzet.

Kun J. Viktória| Népszabadság| 2009. március 24.|

Ankit riadt szeme látszik csak a fekete védőkendő mögül. Harmadik hónapja jár édesanyjával Delhi leírhatatlan állapotú ambulanciájára. A kisfiú állítólag már nem fertőz, testén, nyakán és karján mutatja még az orvos a tbc jeleit. Fura, lilás, kiemelkedő puklikat. Hamarosan azonban az is elmúlik, kezelik ugyanis a kisfiút, akit a tbc több gyógyszernek is ellenálló, speciális típusa fertőzött meg. Ankit még szerencsés, hiszen eljutott az orvoshoz. Indiában minden harmadik percben két ember halálát okozza a tuberkulózis, naponta pedig ezren vesztik életüket ebben a betegségben.

 Évente csaknem kétmillió új esetet diagnosztizálnak, s 370 ezren halnak meg a tbc miatt. A világ egyik legveszélyeztetettebb országa, ahol nemzetközi összefogással, szervezett programmal és úgynevezett "direkt felügyelt gyógyszereléssel", DOT-központok kialakításával igyekeznek megfékezni a járványt. Az eredményes kezelés feltétele a folyamatos, megszakítás nélküli gyógyszerszedés. A betegnek tehát naponta orvos, még inkább nővér vagy szociális munkás jelenlétében kell bevennie az előírt gyógyszert. Ez azonban a világ ezen pontján emberfeletti erőfeszítésekkel is csak nagyon nehezen megy.

Az Európában már legyőzöttnek hitt kór az utóbbi években újra, így ma is, a világnapján komoly figyelmet követel a kontinensen. Ukrajnában óránként átlagosan négyen fertőződnek meg a tébécé kórokozójával, egy ember pedig meghal a betegségben. Az elmúlt 15 év során a tbc-megbetegedések arányszáma 2,4-szeresére, míg a kór okozta elhalálozásoké háromszorosára nőtt. A nemzetközi szervezeteket elsősorban az Ankitot megfertőzött úgynevezett gyógyszerrezisztens tuberkulózis esetek számának növekedése aggasztja. Kelet-Európában és a volt szovjet államokban nem sikerült csökkenteni a tuberkulózis számát. A WHO legutolsó jelentése szerint lelassult a tuberkulózis ellenőrzése, és a betegség diagnózisa is lassabban történik, mint régebben. A több gyógyszernek is ellenálló tuberkulózis (MDR-TB) az eddigi legmagasabb szintet érte el, s ez tovább lassíthatja a betegség kontrollját.

A tbc tekintetében Magyarországon is veszélyt jelenthetnek ezek az ellenálló baktériumtörzsek. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet vezetői szerint meg lehetne előzni a bajt azzal, ha a nehezen együttműködő fertőző betegeknél, főleg a hajléktalanoknál, el lehetne rendelni a kötelező orvosi gyógykezelést. Az új betegek között nagyon nagy a hajléktalanok aránya. Ők azok, akik életvitelük miatt nem tartják be a rendelt terápiát, általában alacsony a betegségtudatuk, rossz az ellenálló képességük, tehát sokkal nagyobb náluk a fertőzés veszélye.

 Tbc a röntgenképen

A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az orvosok meggyógyítsák azokat a tbc-s hajléktalanokat, akik ezt nem akarják. Tehát kisétálhatnak a kórházból, és bárkit tovább fertőzhetnek. Ezért javasolják a tüdőgyógyászok, hogy a döntéshozók változtassák meg a jogszabályokat, tegyék lehetővé a kötelező orvosi kezelést. Ugyan nálunk évente 10 százalékkal csökken a tuberkulózisos betegek száma, tavaly 1700 új fertőzöttet fedeztek fel, a hazai tbc- helyzet egyik legkritikusabb pontja az ismételt nyilvántartásba vettek aránya, ami 17-19 százalék, szemben a nyugat-európai 7 százalékkal. Vagyis ezeknek a betegeknek jelentős része előző nyilvántartásuk-kezelésük alkalmával az ambuláns kezelési szakaszban nem szedte be gyógyszereit.

A tüdőgyógyászok szerint különösen aggasztó, hogy a Magyarországra betelepülni szándékozóknál megszűnt a kötelező tüdőszűrés. Ez azért is lenne fontos, mert Magyarország szomszédja Ukrajna, a világ egyik tbc-vel leginkább fertőzött országa. A betegség terjedése a kelet-európai országokat érinti legfőképpen, a 14 legfertőzöttebb területből 12 itt található. Ukrajnában, Romániában, Oroszországban és a volt Szovjetunió utódállamaiban a betegség folyamatosan terjed. A megbetegedések gyakoriságában Magyarország egyes területei között egyébként jelentős különbségek vannak. A fővárosban, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lényegesen több a beteg, előfordulásuk háromszor-négyszer magasabb, mint például a dunántúli megyékben.

A tbc a nem kezelt beteg köpetében megtalálható baktériumokkal terjed, cseppfertőzéssel. A fertőzött egyén immunrendszere általában megsemmisíti a baktériumot, vagy elszigeteli a fertőzés helyén, így a tbc-fertőzések kb. 90-95 százaléka teljesen észrevétlenül gyógyul. Bizonyos esetekben a kórokozó azonban nem pusztul el, hanem fehérvérsejtekben "alvó" állapotban éveken át fennmarad. A megbetegedések mintegy 80 százaléka az alvó baktériumok újraéledésének a következménye. Aktiválódásukat a szervezet gyengülése elősegíti. A prevenció leghatékonyabb módja a tüdőszűrés. A korai stádiumban megkezdett kezeléssel az esetek többsége gyógyítható.


http://nol.hu/tud-tech/lap-20090324-20090324-20

 

Szólj hozzá!

BRFK sajtóközlemény - Sikeres falfirka felderítés

2009.03.10. 14:57 :: Szeretem Budapestet

Harc a graffiti ellen - sikeres felderítés


2009.03.05. csütörtök 10:48

A BRFK Gyermek-és Ifjúságvédelmi Osztálya az eredményes nyomozati tevékenység és a Főpolgármesteri Hivatallal, valamint MÁV Zrt.-vel kialakított új, graffiti-ellenes együttműködés eredményeképpen beazonosított és elfogott három 20-25 év közötti budapesti fiatalt, akik az elmúlt időszakban Budapest területén – szinte valamennyi kerületet érintően – különböző köz- és magánépületeket, illetve a MÁV és BKV tulajdonában lévő épületeket, járműveket rongáltak meg graffiti rajzok készítésével több millió forintos kárt okozva.

A Gyermek-és Ifjúságvédelmi Osztály a Főpolgármesteri Hivatallal együttműködő City Guardian Társaság feljelentései alapján indított eljárást ismeretlen tettesek ellen, melynek lefolytatását a sorozat jellegre, a nagy értékű károkozásokra, valamint a tömegközlekedést biztosító társaságok sérelmére elkövetett bűncselekményekre tekintettel már a BRFK Gyermek-és Ifjúságvédelmi Osztályán közelmúltban felállított graffiti-ellenes nyomozócsoport kezdte meg.

Az elfogott fiataloknál lefolytatott házkutatások során több tárgyi bizonyítékot találtak és foglaltak le a nyomozók, melyek közvetlenül kapcsolhatóak a Budapest területén elkövetett graffitis rongálásokhoz. A gyanúsítottak kihallgatásaik során beismerő vallomást tettek.    

Többek között az egyik elkövető beismerte a közelmúltban nagy hírt kavart MÁV Zrt. által rendszerbe állított új motorvonatok és több jármű graffitis megrongálást.

Az ügyben a további eljárást rongálás elkövetése megalapozott gyanúja miatt a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Gyermek-és Ifjúságvédelmi Osztálya folytatja le.

BRFK KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY
 

 

Szólj hozzá!

Az Andrássy út zöld területén, járdán is parkolhatnak az autók – Ebben a városban büntetlenül meg lehet tenni

2009.02.28. 20:00 :: Szeretem Budapestet

Az Andrássy út az ország legszebb sugárútja, de a fejlődés mellett sokszor a hanyagság és az ellenőrzés teljes hiánya jellemző – úgy, mint  a városban sok más helyen is. Illegális árusok, hanyagul parkoló autók és koldusok. Felszámolásuk nem történik meg, a "szervek" jogszabályokra hivatkozva csak "elhessegetik", de nem von(hat)ják szabálysértési eljárás alá őket, a várost pedig joggal szidják a budapestiek.

A város nem szemetes, de koszos, rendetlen, mint ahogy az az Andrássy úton is látszik: a fényképek is ezt mutatják.

Az Andrássy úton, az Oktogon és a Kodály körönd között egy nagy területen már nincs védő szegély-növényzet a szervizút és a sétáló rész között. A gépkocsik gond nélkül felparkolnak, még  a járdára is, teljesen tönkretéve így a növényeket, az egész területet kitaposták és keréknyomokkal rondították.

S mindez itt, a város szívében. Vannak autók, amelyek gond nélkül reggeltől estig, a munka végéig itt tudnak parkolni. Majd, ha lesz, aki megbünteti őket és lesz, aki bilincset tesz a kerekekre, ha látják majd, hogy gondatlanságuknak igenis van következménye, majd akkor nem így fog kinézni a város!

A Főkert információja szerint csak akkor van értelme új sövényeket telepíteni, ha már az autók nem parkolnak a növénysávon. De erre meddig kell várnunk?

Ha az ország legszebb sugárútján nem követeljük meg a rendet, akkor mi a helyzet a város többi pontján?

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Az osztrákoknak is feltűnt: Budapest Európa "hajléktalan fővárosa"!

2009.02.18. 13:37 :: Szeretem Budapestet

A Szeretem Budapestet Mozgalom idei évi programja szerint az utcánlakó emberek méltatlan helyzetén gyökeresen változtatni kell, elsősorban szemléletváltáson keresztül tudunk eredményeket elérni Budapesten.
 
A www.stop.hu oldalán 2009. február 10-én a következő cikk jelent meg:

Az osztrákoknak is feltűnt: Budapest Európa "hajléktalan fővárosa"!

Végre elértük! Legek lettünk Európában! Derűre semmi ok, hiszen az történt, hogy egy osztrák mértékadó hetilap hajléktalan fővárosnak kiáltotta ki Budapestet. Sajnos nem túloztak, hiszen a fedél nélküliek száma napról napra nő, jelenleg 20-25 ezerre tehető. Mi megmondtuk, hogy nagy a baj- vághatnánk az illetékesek arcába, hiszen a STOP többször alámerült a "pokol bugyraiba", hogy rávilágítson, hogyan élnek emberek napjainkban aluljárókban, kapualjakban, és minden olyan helyen, ahol akár csak egy-két fokkal melegebb van, mint odakint.

A probléma, úgy tűnik, most már a külföldieknek is feltűnt.

Az osztrák Profil című hetilap Európa hajléktalan-fővárosának nevezi Budapestet. Állítását számokban is kifejezte, hiszen az 1,7 milliós városban információik szerint több mint 20 ezer hajléktalan él, ami százalékban mérve még a szegényebb balkáni országoknál is magasabb. A lap szerint Kispesten, valamint a budai oldal tizenegyedik, tizenkettedik és második kerületében a legrosszabb a helyzet.

A STOP által megkérdezett szociális munkás azonban még ennél is rosszabbnak értékelte a helyzetet. "Régen még érezhető volt a munkánk hatása, ma már annyi a fedél nélküli, hogy sokszor úgy érzem, hogy egy tóból merítem ki a vizet kiskanállal. A tapasztalat egyébként az, hogy november óta napról napra többen vannak, és ez még csak a kezdet"- fejtette ki Tóth Krisztián, aki egy alapítvány kisbuszával járja esténként a hajléktalanok törzshelyeit. Azzal azonban ő is tökéletesen egyet ért, hogy a hajléktalanszállók számának növelése nem megoldás a helyzetre. Mint megtudtuk, azokat többnyire néhány hajléktalan "uralja". Az ott hálók mindenét elkérik, amit nem tudnak megszerezni fenyegetéssel, azt ellopják vagy elveszik.

Az osztrák lap úgy fogalmaz, hogy az éjszakai menedékhelyek csak akuttá teszik a hajléktalanság problémáját. Valódi megoldáskeresés azonban semmilyen szinten sem történik.

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest europa hajlektalan fovarosa

A Szeretem Budapestet Mozgalom és a Studio Metropolitana a külföldiekkel együtt tesz az élhetőbb Budapestért

2009.02.17. 09:57 :: Szeretem Budapestet

A Szeretem Budapestet Mozgalom és a Studio Metropolitana a külföldiekkel együtt tesz az élhetőbb Budapestért, a The Budapest Times és a Budapester Zeitung hasábjain.

A Mozgalom 2009-es programjai: vadplakátok, falfirkák, óriásplakátok és az utcán lakók helyzete.

Our world in y/our eyes – Foreigners for Budapest

Studio Metropolitana and the Szeretem Budapestet Movement are spreading their wings and hope to involve foreigners in their mission to turn Budapest into a more livable city. Both organisations want to bring out the best in the city by using the opinions and ideas of foreigners living here or visiting for specific projects designed to improve life in the capital.

Budapest Dialog Interkult is asking enthusiastic foreigners to voice their opinions and take part in developing Budapest. The programme hopes to target foreigners through foreignlanguage newspapers (with the help of The Budapest Times and Budapester Zeitung), magazine columns, and radio programmes, and bring together their constructive ideas. There are competitions on numerous topics for people who feel close ties to Budapest even though they may not have Hungarian citizenship. The next step will be for Budapest Dialog Interkult to bring together initiatives in literature, art, architecture and tourism, in order to make these successes widely known. One plan, for example, is to collect books written about Budapest in foreign languages and present their authors. However, all attractions and projects are being tracked down in which the common theme is dedication to udapest.

The programme takes its strength from simple enthusiasm and the conclusion that there is a reason why businessmen, students and tourists keep returning and even choose to settle here! Budapest Dialog Interkult’s mission is not to let praise go unheard, but to be open to criticism and to accept the help of people keen to enrich Budapest with their ideas.

A Budapest Dialog Interkult’s programme can be achieved with the help of corporate sponsors, and can be strengthened through partnerships with all institutions, organisations, chambers or clubs that are based on intercultural thinking and whose members include foreigners hoping to prosper here.

Studio Metropolitana’s current competitions:

– Vivát! – Mapping out Budapest localities
– Greenováció – Possibilities of turning Budapest into a greener, more sustainable city
– Notions and ideas connected with the Danube
– Metropólusok – Possibilities of developing local and district image centres and new city centres
– Közlek-Ötlet – Ideas for alternative transport in Budapest

The Szeretem Budapestet Movement’s current issues and projects:

– Eliminating tags and illegal posters
– Solving the problem of homeless people and street-dwellers

Project coordination & more information:
Edina Sánta
santa@studiometropolitana.hu
Andrea Lukács
andrea.lukacs@budapester.hu

 

 

Szólj hozzá!

Illegális vadplakátok – az IRM nem lépett előre, sőt

2009.01.14. 10:29 :: Szeretem Budapestet

Illegális vadplakátok – az IRM nem lépett előre, sőt

 

Hétvégén a Szeretem Budapestet Mozgalom egyik aktivistája plakátragasztót látott a VII. kerület István utcájában, miközben illegális helyekre ragasztotta fel többféle – Kossuth Lajos utcai – ingatlanos cég plakátjait.

 

A fiatalember belegyezett abba, hogy együtt megvárják a rendőrséget, s kifejtette: mivel csak szabálysértés történt, a rendőrök elengedik, hiszen nem foglakoznak ilyen kis jelentőségű ügyekkel. Szerinte ezáltal az aktivista is megnyugszik, hiszen nincs értelme intézkedni, tenni a városért, ebben a városban lehet ragasztani, s az Ő ingatlanforgalmazó cége ellen még soha nem indult eljárás és soha nem is büntették meg.

 A rendőrök kiérkeztek, a fiatalembert felelősségre is vonták, s elkérték a megbízó ingatlanos cég adatait.

 

A helyszínen készített fényképeken látszik, hogy a fiatalember több száz, különböző ingatlanokat hirdető plakátot akart kiragasztani, melyek darabjáért elmondása szerint 10 Ft-ot kap. Rendőri kérdésre elmondta, hogy az igazoltatásig már több száz darabot helyezett ki a Thököly és a Dózsa György úton.

 

Sajnos abban igaza van a vadplakátolónak, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tétlensége miatt nem lehet fellépni a csak telefonszámot tartalmazó hirdetések ellen, így a költöztetők és az ingatlanforgalmazó cégek nyugodt szívvel ragasztatják Budapestet. Az IRM levele szerint nem terveznek törvénymódosítást, a Szabálysértési Törvény generális átalakítása is várat magára.

 

Számos esetben történt már levélváltás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Szeretem Budapestet Mozgalom között, de több nem történt, érdemi előrelépés nem történik, pedig a Szeretem Budapestet Mozgalommal kapcsolatban álló szabálysértési hatóságok előadói is megerősítik, nem lehet fellépni a tulajdon elleni szabálysértések esetében. Idézve az egyik előadó e-mailjét: "... Az tény, hogy a tulajdon elleni szabálysértéseknél nem tudunk nagy hatékonysággal eljárni, mert nincs nyomozati hatáskörünk, de ez megint az átgondolatlan törvényalkotás és nem a mi hibánk." Arra a kérdésünkre, hogy addig mit tegyen Budapest, mit tegyenek a hatóságok, míg nem tudnak eljárni az illegális tevékenységek ellen – mély hallgatás a válasz a minisztérium részéről.

 

Az IRM jelenlegi gyakorlatán sajnos már nincs mit csodálkozunk, számos esetben kérdeztünk rá konkrét ügyekben, hogy mit tegyenek a szabálysértési hatóságok, érdemi választ nem kaptunk. Több csatornán – nem csak a Szeretem Budapestet Mozgalom, hanem más szervezetek is – jutattunk el részükre törvénymódosító javaslatokat, de azokat vagy visszadobták vagy megsemmisítették. Évek óta várat magára az új BTK, de említhetnénk az illegális színesfém kereskedelem visszaszorítására szolgáló törvényt vagy éppen a Szabálysértési törvényt, mely a szakértők szerint is ezer sebből vérzik, de a Minisztérium szerint a jelenlegi szabályok életszerűek és működőképesek. Mi nem így gondoljuk.

 

Szólj hozzá!

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény - Graffiti kiállítás

2009.01.14. 09:50 :: Szeretem Budapestet

 

A graffitinek múzeumban a helye

Angyalföldi underground

Graffiti. Miért és miért nem?

 

Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény január 19-étől május 10-ig nyitva tartó „Angyalföldi underground - Graffiti. Miért és miért nem?” című kiállítása a XIII. kerület aluljáróiban, utcáin, házfalain 2008 őszén fellelhető falrajzok válogatott fotómásolataival illusztrálja azt a párbeszédet, ami során a szubkultúra és a domináns kultúra csap össze. A megszólalók: kerületi főépítész, városvédők, graffiti kutató, galériavezető, képzőművész, művészettörténész, közterület-felügyelő, bolttulajdonos és maguk az alkotók, a graffitisek, akik elgondolásaik kinyilvánításával a látogatóra bízzák, hogy az mennyire engedi magához közel e két világot, s azok nézeteit.

A XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. tagegységeként működő gyűjtemény kiállítóterébe belépve a látogató egy aluljáró-installációba – melyet Mayer Antal, lakberendező tervezett – toppan, ahol a XIII. kerület különböző „szub” területein 2008 őszén fellelhető graffitik fotómásolatai simulnak a falra. A fényképeket szövegek egészítik ki, amelyek az alkotókkal készült interjúkból kiragadott részletek. A tárlat alkotói a kultúrák közti párbeszédet akarják bemutatni, szót és felületet adva a festékszórós fiúknak és a városvédőknek egyaránt.

Végigjárva a helyenként szűk, néhol sötét „aluljárót”, a vendég a továbbiakban egy lépcső előtt találja magát, ami a felszínre vezet. A lépcsőn felfelé kaptatva kap igazán tudósítást a merész vállalkozó arról, hol is van most valójában: egy társadalmi vita színhelyén. Kik ezek a graffitisek? Mit akarnak, és miért rondítják el a várost? – fogalmazódnak meg a felszíni világ embereiben a kérdések nap mint nap, az összefirkált városban járva-kelve. Most feltehetik kérdéseiket a legilletékesebbeknek.

Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény nem titkolt provokációval hív minden érdeklődőt és érdektelent, szimpatizánst és unszimpatizánst, graffitist és anti-graffitist, hogy hallgassa meg, mi dübörög a mélyben, a felszín alatt. Underground és a hoch-kultúrában egyaránt.

Ha pedig a vitától zsongó füllel hazafelé veszi útját a merész vállalkozó, könnyen megeshet, hogy menet közben önmagával szembesül. Egyszer csak kérdések halmaza tükröződik eléje: érted már a lent és a fent világát? Ha igen, akkor hajrá! Buzdítunk minden kedves érdeklődőt és véleményt formálót, hogy vendégkönyvünkbe, jelen esetben a falra, vésse fel szavait.

Ezzel a kiállítással a rendező, Maczó Balázs muzeológus kísérletet tesz arra, hogy új szemszögből, a helyi kisebbségek szempontjait figyelembe véve mutassa be a történeteket, „felhangosítva” ezáltal ezeket a csoportokat. A kiállítás célja is ez; a különböző kulturális háttérrel vagy világnézettel rendelkező egyének, csoportok közötti nyílt és tiszteletteljes eszmecsere, egymás szempontjainak és gyakorlatának mélyebb megértése.

A kiállítás időtartama alatt a gyűjtemény külön helyiségében graffiti-művészek képei és a témával kapcsolatos kiállítások követik egymást. Január 19-től a Szeretem Budapestet Mozgalom és Budapest Városarculati Tanácsnoki Irodája által kezdeményezett nagykörúti rendrakás XIII. kerületi képei láthatóak. A kiállítás a Múzeumok és Látogatók Alapítvány által koordinált „A múzeumok mint a kultúrák közti párbeszéd helyszínei (MAP for ID)” kísérleti projektjeként valósul meg.

Szólj hozzá!