Kitüntették a pesti Nagykörút legjobb portáljait, a legótvarabbakat pedig lajstromba vették, és felrakják őket egy honlapra, szégyenszemre. A vetélkedővel szemléletet formálnának a szervezők, reméljük sikerül nekik: a pesti kirakatok zöme ásatag, gagyi, sőt még retkes is.
 
A városháza dísztermében tették közhírré az első nagykörúti kirakatverseny eredményeit. A kívülállónak kissé bonyolultnak ható rendszer szerint az öt és fél kilométeres bulvár 800 üzlethelyisége közül a leglátványosabb az Erzsébet körúti Calliope divatkereskedés, a Kiwi Sun nevű szépészet és Katti Zoób szalonja. A legkreatívabb a Művész mozi, a legszebb portál az Auer cukrászdáé, a legszebb kirakat az Aura ruhaüzleté, a legjobb kirakatrendezőt a Szent István körúti Humana használtruha-bolt szemelte ki magának, a legrendezettebb portállal rendelkező pénzintézet című kategóriában pedig a Teréz körúti Erste bank nyert. A dekoratőrökből, szakújságírókból, belső- és külsőépítészekből és grafikusokból álló zsűri még egy sor elismerő oklevelet is kiosztott, további részletek a Szeretem Budapestet Mozgalom blogoldalán lesznek láthatóak.

A Magyarországi Dekoratőrök és kirakatrendezők Szövetsége és a Városarculati Tanácsnoki Iroda közösen meghirdetett és szervezett vetélkedője a Nagykörút civilizálásért indított mozgalom harmadik lépése, mindjárt a vadplakátkaparás és a falfirkavakarás után. A városarculati tanácsnok, Bojár Iván András szerint nagyon ideje volt, hogy az boltosok is megmozduljanak, legalább ennyire, amennyire most. A honi kereskedelem vizuális kultúrája általában véve megfelel a nyugatinak, nem jobb, nem rosz-szabb, az üzletportáloknál viszont itt megállt az idő, nem volt semmiféle rendszerváltás, a kirakatok kevés kivételtől eltekintve elképesztően ásatagok, gagyik, fantáziátlanok, sőt még retkesek is. Érthetetlen: mindenki folyton utazik - köztük a kereskedők is -, ha messzebb nem, hát Bécsig mindenki eljut, pontosan látja, hogyan néznek ki a kinti boltok, ennek azonban semmi konzekvenciája: megrekedtünk a hetvenes években - mondta Bojár. A tanácsnok a kirakatversenyt afféle szemléletformálásnak szánja. Évről évre megismételné a rangadót, hátha előbb vagy utóbb lesz valami látszatja, és az emberek visszatérnek a plázákból az utcára.

A DekorSzövetség munkatársa, a verseny egyik fő szervezője, Sárkics Eszter azt mondja, a kép elsősorban azért ilyen lehangoló, amilyen, mert kevés boltos alkalmaz szakembert portálja kialakításakor, sajnálja a pénzt rá. De az időt is: még arra sem fordít energiát, hogy ha be nem is, legalább valahogy elrendezze a kirakatát. Vagy hogy kitakarítsa. Sárkics szerint a minimális elvárás az, hogy a kirakat kívül-belül ragyogjon a tisztaságtól, ha ez megvan, innen lehet folytatni: a benne elhelyezett áru legyen rendesen megvilágítva, a kirakatszekrény anyaga - és általában a felhasznált anyagok - legyenek korszerűek, a színek harmonizáljanak, a feliratokhoz pedig lehetőleg egy, legfeljebb két betűtípust használjanak. Az igazán jó kirakat természetesen még ennél is többet mutat: az áru úgy jelenik meg benne, hogy a lehető legkívánatosabb legyen, látszik rajta, hogy a rendezőnek volt koncepciója, ötlete, amelyre a kompozícióját felfűzte, a hangulati elemeket, azaz a mellékes dekorációkat úgy válogatta ki és helyezte el, hogy még jobban kiemeljék a portékát. Hozzátette: nálunk az a jellemző, hogy a kirakatok túlzsúfoltak, a kereskedő mindent közszemlére tesz, amije csak van. Ez esztétikai szempontból nem szerencsés, de meg kell bocsátani, mert a magyar vásárlók zöme a kirakatból választ, nem otthon, a katalógusból.

A zsűri először azt tervezte, hogy a legótvarabb, rendetlenebb, elhanyagoltabb üzleteket alaposan megszórja citromdíjakkal. Össze is rakott egy kínosan hosszú listát, utóbb azonban úgy döntött, nem állítja ország-világ előtt pellengérre a lepontozottakat. A szeretembudapestet.blog.hu nevű oldalra azért felteszik a szégyentáblát.

http://szeretembudapestet.blog.hu/aovat/kirakatverseny

Speciális graffitioldószert fejlesztettek ki a szegedi egyetem kémia tanszékén. Azt mondják, hogy ezzel az anyaggal harmadannyi pénzbe kerülne eltüntetni a falfirkákat. Így is 700 millió lenne, csak Szegeden. Országosan pedig még megbecsülni sem lehet.

Speciális új szerrel tüntetik el a graffitiket Szegeden, a Szegedi Egyetemen fejlesztették ki. Azt mondják, hogy ezzel még az odaragadt lakkrétegeket is percek alatt fel tudják lazítani. Miután felkenik, meleg vízzel lejön a festék. Az új szer az eddigiek harmadába kerül.

Tavasz óta egyébként a rendőrök külön figyelnek a graffitisekre Szegeden, azóta nem lett több a falfirka. Az új szertől azt várják, hogy évente ötödével kevesebb lesz.
 

2008. 10. 06. 14.19 http://www.hirextra.hu/

Nem foglalkoztak a graffiti-ellenes törvénymódosítással

Nem vette tárgysorozatba az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága hétfői ülésén Nagy Gábor Tamás (Fidesz) önálló indítványát, amelynek alapján a jövőben a büntető törvénykönyvben (Btk.) önálló tényállás lenne a graffitizés.       

A képviselő azt javasolta, "falfirka elhelyezés" címen önálló tényállása legyen a Btk.-nak a graffitizés, amelyet elsősorban közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetnének. Mint mondta, javaslata azt célozza, hogy - önálló tényállássá téve a graffizitést - kinyilvánítsa a jelenség társadalomra veszélyességét, és azt, hogy a társadalom elutasítja a falfirkálást.

A javaslatot a kormány nem támogatta, mert a jelenlegi jogszabályok is büntetik a falfirkálókat, méghozzá a rongálás tényállása alapján.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) a törvénymódosítás szükségessége mellett foglalt állást, mert - mint mondta - a kormány jelenlegi politikája inkább bátorítja az elkövetőket. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) szerint azonban nem kell módosítani a Btk.-t, ha már jelenleg is bünteti a törvény a falfirkálókat.

Nagy Gábor Tamás ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy évente csak egy-két ügy jut el a bíróságig, az ügyészség - ha el is kapják az elkövetőket - általában ejti a vádat. Mint mondta, ezért szükséges, hogy - önálló tényállássá téve a falfirkálást - a törvény alkalmazói világos, egyértelmű útmutatást kapjanak a jogalkotótól, hogy nem tolerálható a graffitizés.

Mint mondta, javaslata benyújtása előtt áttekintette a nemzetközi gyakorlatot, és arra jutott, hogy ahol sikerült visszaszorítani a graffizitést, ott mindenhol szigorú szankciókat vezettek be, és kifejezték a jelenség társadalomra veszélyességét.

A javaslat tárgysorozatba vételét 13 igen, 12 nem és 4 tartózkodás mellett elutasította a testület.   

A Szeretem Budapestet Mozgalom határozott véleménye az Igazságügyi és Rendészeti tárcáról és a hozzá tartozó szervekről: 

Véleményünk szerint ha a minisztérium és a hozzá tartozó szervek szinte semmilyen segítséget sem nyújtanak a falfirka felszámolására irányuló erőfeszítésekben, miattuk fog megbukni a falfirka-mentesítés. A rendőrség egyszerűen nem veszi a fáradságot, hogy a falfirkkkal érdemben fogalkozzon; most pedig a kormány söpri le azokat a javaslatokat, amelyek mind a két oldalról ott vannak az asztalaikon!

A kormány súlyos hibája a tájékozatlanság, és a társadalommal és maguk közötti kommunikációra képtelenség. A falfirkák esetében is minden oldal a változást akarja a falfikák esetében is, de a kormány süket, nem dolgozik, hiába fekszenek a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Városarculati Tanácsnoki Iroda és a polgármeseterek beadványai az IRM-ben már egy jó ideje,  tényleg csak fekszenek.

Érdemi munkát és segítőkész cselekedeteket nem látunk, sőt, mint látszik, egyszerűen leszavaznak olyan beadványokat, melyeket több oldal, más fórumok is jogosankérnek. A kollégák nem tudnak informciókat megküldeni és egymást informálni arról, mi lenne a jó, illetve mit kellene tenni az ország érdekében - függetlenül a kezdeményező oldal "színétől".

A kormány döntése érthetetlen számunkra, hiszen mindenki tudja, hogy tenni kell valamit a falfirkák ügyében is - most pedig leszavazzák az értelmes kezdeményezéseket. 

A Szeretem Budapestet Mozgalom előtt a probléma nem ismeretlen, hiszen a minisztérium a vadplakátok ügyében is hasonlóan járt el; a szabálysértési törvény már szinte használhatatlan, de ezen a téren sincs változás!

Kedves Barátaink!

A Nagykörúti kirakatverseny 2008 címmel hagyományteremtő szándékkal megrendezett verseny eredményhirdetése ma délelőtt a Főpolgármesteri Hivatal Dísztermében megtörtént.

A kirakatokra adott pontszámok maximum +150 és -150 pont között lehettek. A szakmai zsűri az alábbiak szerint értékelte a versenykirakatokat:

30-30 pont volt adható az alábbiakra:

• ötletesség
• látványosság, grafikai elemek, betűhasználat
• anyaghasználat
• tisztaság, nettség
• rendezettség, jó összhatás

30-30 pont volt levonható az alábbiakra:

• piszok, kosz, kopottság
• elavultság
• műszaki, technikai hibák
• giccs
• káosz, rendezetlenség

A zsűri tagjai:

• Adonyi Gábor, grafikus
• Berzsenyi Márti, lakberendező
• Borsos Klári, Lakáskultúra, újságíró
• Faltis Roberta, dekoratőr
• Fári Erika, Dekoratőr Iskola, tanár
• Gullay Edit, Hölgyvilág, újságíró
• Kirsh Veszeli Annamária, Gyöngy, újságíró
• Lehoczky Attila, grafikus
• Mezei A. Mária, Dekoratőr Iskola, nyugalmazott tanár
• Vályi Zoltán, Dekoratőr Iskola, tanár
• Z. Halmányi Judit, építész
• Borbényi Éva, kirakatrendező, dekoratőr
• Molnár Mária, kirakatrendező

Alább láthatók az eredmények, számokban kifejezve. Ízelítőül néhány kép, a feltöltés folyamatos.

További képek láthatók itt:

http://picasaweb.google.hu/szeretembudapestetmozgalom

Calliope Divat (150p)
Erzsébet krt. 12. A Nagykörút leglátványosabb portálja (Üzlet / ruházat kategóriában)

Művész Mozi (148p) Kaposvári Jozefin és Kótai Mónika
Teréz krt. 28. A Nagykörút legkreatívabb kirakata (Szolgáltató / mozi kategóriában) 

Auer Cukrászda (150p)
Erzsébet krt. 15. A Nagykörút legszebb portálja (Vendéglátó kategória)

Aura Divat (144p)
Teréz krt. 4. A Nagykörút legszebb kirakata (Üzlet / ruházat kategóriában)

Katti Zoób (142p)
Szent István krt. 17.  A Nagykörút leglátványosabb kirakata (Üzlet / ruházat kategóriában)

Humana Divat (130p) Varju Erzsébet
Szent István krt. 9. A Nagykörút legjobb kirakatrendezője (Üzlet / ruházat kategóriában)

Erste Bank (142p)
Teréz krt. 24. A Nagykörút legrendezettebb portállal rendelkező pénzintézete

Kiwi Sun (130p)
Szent István krt. 18. A Nagykörút leglátványosabb üzlete (Szolgáltató / szépészet kategóriában)

A1 Ingatlanügynökség (150p)
Szent István krt. 2. Oklevél a kulturált megjelenésű portálért (Szolgáltató kategóriában)  
 

Zene Börze (147p)
Teréz krt. 54. Oklevél az egyszerű és látványos megoldásokért (Üzlet kategóriában) 

Admiral Club (150p)
A Nagykörút legrendezettebb portálja (Vendéglátó kategóriában) 

Dr Lenkei - Vitamin (143p)
József krt. 14. Oklevél a jó megjelenésű portálért (Üzlet / élelmiszer kategóriában)

Terranova (120p)
Teréz krt. 10. A Nagykörút legdivatosabb kirakata (Üzlet / ruházat kategóriában)

Terranova (120p)
Szent István krt. 10. A Nagykörút legtrendibb kirakata (Üzlet / ruházat kategóriában)  

Trioptria (120p) Traxler Mária
Ferenc krt. 42. Oklevél a kiváló árurendezésért (Üzlet / ruházat kategóriában)
 

Szőnyi Antikvárium (119p)
Szent István krt. 3. Oklevél a jó kirakatért (Üzlet / könyv kategóriában)

Martha May (106p) 
Erzsébet krt. 18. Oklevél a jó megjelenésű kirakatért (Üzlet / ruházat kategóriában)

Dr. Kelen márkakirakat  
Oklevél a munkáért (Üzlet / egyéb kategóriában)
 

És ha lett volna Citrom-díj:

A Magyarországi Dekoratőrök és Kirakatrendezők Szövetsége

szeretettel meghívja Önt

a Nagykörúti Kirakatverseny 2008 díjátadó ünnepségére.

A kirakatok és üzletportálok három kategóriában
(üzlet, szolgáltató, vendéglátó) kerültek elbírálásra.

A nyertes üzletek nevét
a hivatalos eredményhirdetés után tesszük közzé.

Több érdeklődő szervezet is szeretné támogatni és további anyagi segítséget nyújtani a falfirka-mentesítő program számára, hogy Budapest Belvárosa minél hamarabb és minél nagyobb mértékben falfirkáktól levédett, tiszta és rendezett legyen.

Szeretnénk minél hamarabb a Nagykörút után a Belváros további útszakaszainak falfirka-mentesítésével folytatni: október 1-től kezdődik a Rákóczi út, majd a Kossuth Lajos utca, a Kiskörút és a Bajcsy-Zsilinszky út, azaz a Belváros fontos útszakaszainak megtisztítása, és monitoring-programhoz kapcsolása.

Előzetes becsléseink szerint az útvonalak kb. 50.000.000.- Ft-ból megtisztíthatók, levédhetők és monitoringozhatók. Ezért várjuk további segítő szándékú adakozók jelentkezését az info@szeretembudapestet.hu vagy az irodavezeto@szeretembudapestet.hu e-mailcímekre, hogy a program mihamarabb megvalósulhasson. 

A rendszerbe folyamatosan kívánunk útszakaszokat bekapcsolni.

Falfirkák alkonya: rendrakás a Nagykörúton  

Amióta falak vannak, azóta léteznek falfirkák is. Úgy tűnik, hogy az önkifejezésnek ez a formája egyidős a civilizációval. Az utóbbi néhány évtizedben azonban a "Béla hüje" és a nyíllal átlőtt szív helyett az önjelölt alkotók mást óhajtanak a világ tudomására hozni. Leginkább azt, hogy csak ők vannak a világon… 
 
A budapesti utcákat járva szinte nem is látunk már mást, mint a falakat, portálokat, műemlékeket, járműveket beborító – sokszor teljesen értelmetlen – festékfoltokat. Csak a Nagykörúton 2317 négyzetméternyi graffito csúfítja a falakat. A rongálók szinte a teljes festékipari arzenált bevetik az akril alapú festékszóró flakontól a zsírkrétán át az alkoholos filctollig.

A mai firkáló különös szerzet. Egyetlen vágya: mindenképpen nyomot hagyni, ezzel jelezve és megindokolva létét. Az internet korában egész bandák specializálódtak erre az életmódra. Céljuk minél több, minél szembeötlőbb helyen elhelyezni a kézjegyüket, amit azután a világhálón is közhírré tesznek. Szórakozásuk hárommillió városlakó komfortérzetét, kedélyállapotát, szépérzékét – és nem utolsósorban tulajdonát – teszi tönkre. A harc régóta tart. Jobbára Kőműves Kelemen módjára: amit lefújnak éjjel, azt napközben letisztítják, és viszont. Eközben a graffitók eltávolítás is igazi szakmává és prosperáló üzletté vált, hiszen a különféle felületek és a felhasznált festékek más és más technológiai megoldást kívánnak. Arról nem is szólva, hogy a régebben díszelgő "alkotások" eltávolítása sokkal körülményesebb, mert a beivódott festék árnyékot hagy, amit csak speciális árnyékeltávolítóval lehet megszüntetni. A fővárosnak okozott károk nagysága szinte felbecsülhetetlen. Csak a kármentesítés összege meghaladja az évi ötszázmillió forintot. Miközben mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ennek az összegnek a felhasználása nagyon kevéssé hatékony, a vandalizmust nem tudják visszaszorítani.

Igazi megoldást a közös fellépés hozhat. Úgy tűnik, erre jöttek rá azok is, akik megunták a szélmalomharcot, és a falfirkálók elleni civil összefogást javasolják. A Szeretem Budapestet mozgalom és más civilszervezetek most úgy döntöttek, hogy saját kezükbe veszik a kezdeményezést, és megpróbálják felrázni a közvéleményt, mozgósítani azokat a városlakókat, akik maguk is szenvednek a falfirkálók áldásos tevékenységétől. Ahogyan a világ más nagyvárosaiban, Budapesten sem lehet sikeres a harc az érintettek tevőleges részvétele nélkül.

Nem pusztán szépérzék kérdése az, hogy a súlyos pénzekért megvásárolt és még több pénzért fenntartott társasházak tulajdonosi közössége, az elcsúfított portálú üzletek tulajdonosai rádöbbenjenek: az ő aktív részvételük nélkül nincs esély a graffitózók megfékezésére. Az összemázolt falak – a látható károkon kívül – csökkentik az ingatlanok értékét, elriasztják a vásárlókat és megbotránkoztatják a turistát. New Yorkban egyszerűen értelmetlenné vált a firkálás akkortól, hogy a frissen elrondított falakat a lehető leggyorsabban letakarították. Ha nincs látszatja a firkálásnak, akkor előbb-utóbb értelmetlenné válik maga a cselekmény.

Ennek a felismerésnek a jegyében kezdődött a rendrakás a Nagykörúton és a belváros utcáiban. Az év végéig tartó akció során – a civilszervezetek és a környékbeliek együttműködésével – minden graffito eltűnik a falakról, kirakatokról, villamosmegállókból és aluljárókból. A munkát a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi, ezzel is kiállva a civil kezdeményezés mellett. Az akció az öntevékenységen alapul. Nem elég eltüntetni a koszt a falakról, de folyamatosan kell őrködni, hogy ne is jelenjen meg újra. A rendőrség és a közterület-felügyelet üdvözli a kezdeményezést. Igaz, hogy csak akkor tud fellépni az elkövetőkkel szemben, ha bejelentés érkezik a rongálásról. Erre a célra anonimitást biztosító, speciális bejelentőlapot és forródrótot is létrehoztak. A kampányt támogató mobilszolgáltató cégek az ősz folyamán közös platformon üzemelő, MMS-képek fogadására is alkalmas, ingyenesen hívható számot is létesítettek, hogy a már letisztított felületekre felkerülő újabb falfirkákat a lehető leggyorsabban el lehessen tüntetni. A graffito nem más, mint kosz, támadás a többségben levő városlakók ellen. A tiszta Budapest pedig a fővárosiak ügye. Nekünk kell tennünk érte. 

http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=153260&archiv=1&next=0
 

Igenis szenny - Tiszta fejjel

Népszabadság • Palugyai István   • 2008. szeptember 25.

A múltkoriban a budapesti és vidéki belvárosokat elárasztó graffitiáradat ellen emeltem szót e hasábokon. A jegyzetet megjelentette blogjában a Szeretem Budapestet mozgalom, mely a múlt héten nagy médiafelhajtás közepette kampányt indított, elsőként a Nagykörút házainak megtisztítására.

Erre érkezett egy reagálás, mely kifogásolta, hogy írásomban a házfalakat és a városképet elcsúfító jelenséget szociokulturális szennynek neveztem, mondván: művészettörténészek és esztéták a graffitit már régen a művészet kategóriájába sorolják. Elképzelhető, hogy így is van, ám én nem a hajdani berlini falon ékeskedő ábrázolásokat, hanem a graffiti sajátos eltorzulását, a tagoknak nevezett firkálmányokat és a drága pénzekből helyrehozott épületek összebarmolását tartom továbbra is szennynek, s elterpeszkedését épített környezetünkben szociokulturális jelenségnek.

Valószínűleg így gondolhatja a neves esztéta, Bojár Iván András is, ha már az említett mozgalom vezetőjeként harcot indított a falfirkák ellen. Mert a tagelők nemcsak a bezárt boltok kirakatüvegét, és nem városesztétikai figyelmeztetésként kenik össze, hanem minden szabadon hagyott falat, legyen az frissen festett vagy sem, új villamosmegállót, sőt vasúti vagont. Ez pedig nem műélvezetet, hanem társadalmi összefogást és alapos elemzést kíván. A valódi graffitiknek ott vannak az e célra átadott graffitifalak és hasonló felületek, betonkerítések. Tessenek itt élni a street-art lehetőségeivel! A Szeretem Budapestet mozgalomnak pedig sok sikert kívánok!

Tisztelt Palugyai úr!

Attól tartok, hogy blogjukban olyan valamiről ír, amiről nincs fogalma. A huszadik és huszonegyedik század képzőművészetének és tömegkultúrájának a graffiti immáron alapvető része, önálló kultúrális jelenség, melyhez az Ön által említett 'szocio' előtétet hozzáfűzni szomorú dolog.

Cáfoljon vagy erősítsen meg több művészettörténész és esztéta, de ezt a világszerte több évtizedes múlttal művészeti ágat 'igazi szociokulturális környezeti szenny'-nek minősíteni szerintem marhaság.

Teljesen egyetértek azzal, hogy pl műemléképületek vagy idegenforgalmi látványosságok épségét nem szabadna a graffitivel veszélyeztetni, és számomra úgy tűnik, nem e 'szociokultúrális környezeti szenny' miatt mutatja szomorúbb arcát sokaknak például Körút vagy Rákóczi út immáron hosszú évek óta.

Kérem, fontolja meg soraim, és lehetőség szerint konzultáljon művészettörténészekkel, graffiti- vagy street art művészekkel, remélem, hogy kialakul Önben is a készség hazánkban ezen új és bizonyára még soká vitatott művészeti ágat befogadni és élvezni.

Érdemi munkájukhoz a továbbiakban sok sikert kívánva,

Üdvözlettel,
Jobbágy István

Stop.hu 2008. szeptember 20. 20:14

Czippán Anett, Albert Györgyi és Somogyi Zoltán mellett Détár Enikő is seprűt és takarítószert ragadott tegnap délelőtt, hogy nagy nehézségek árán megtisztítsák Budapest összefirkált falait a rondaságoktól.

"A graffiti egy modern kori művészet, és teret is adnék neki: vonatokon, buszokon, aluljárókban, gyár körüli betonoszlopokon, hiszen a színes rajzok akár fel is dobhatják ezeket a helyeket. A műemlékek rongálása viszont gyalázatos."

"Ha valakit rajtakapnak, akkor azt meg kellene büntetni: fizesse ki a takarítást, vagy ő maga pucolja le a firkákat, vagy akár egy egész utcát is letakaríthatna, és akkor érezné, hogy ez más embernek mennyi munkát, pénzt és energiát jelent utána" - mondta Détár Enikő határozottan a Napi Ásznak. 

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=385027