Perre viszi Észak-Csepel eladását a fovárosSZIM, 2005. december 5. A fováros pert indít Észak-Csepel eladása miatt, és semmisnek akarja nyilvánítani a XXI. kerület és a spanyol Fadesa cég 11 milliárdos szerzodéseit. Csepel polgármestere pedig értetlenkedik. Az Index elsoként számolt be több héttel ezelott arról, hogy a csepeli, szocialista többségu képviselotestület pár órás ülésen értékesített Észak-Csepel keleti részén négy ingatlant a spanyol Fadesa cégnek. A vételár bruttó 11 milliárd forint volt, a vevo azonban azóta sem tisztázta, hogy pontosan mit is akar csinálni Budapest legnagyobb összefüggo ingatlanegyüttesével. Demszky Gábor fopolgármester korábban már levelet írt Tóth Mihály csepeli polgármesternek, amelyben tájékozódni akart az ügylet részleteirol. Tóth Mihály indulatos viszontválaszt küldött, majd megkötötte a szerzodést a Fadesával. A fováros visszavág Két telek érdekli a fovárost Cégreklám a szerzodésben? Csepel reagálása |
Különös jelek BudapestenAutóssétány, bringasztráda, csövek a Duna felett Egy gyalogoshíd terve nyerte a Szeretem Budapestet mozgalom és a Budapesti Építész Kamara pályázatát. A gyoztes pályamunkákat szerdán mutatták be a közönségnek. A három, sodronyszeruen egymásba fonódó csövet mintázó gyalogos- és kerékpáros hidat a 4D Építész Stúdió négy fiatal építésze tervezte. A Vigadó teret és a Várkert Bazárt összeköto, futurisztikus híd tervének mottója: „Álmodj nagyot, (kis)ember!” A hídszerkezetet lényegében három, négy méter átméroju cso alkotja. Ebbol egy a gyalogosok számára az alsó rakpartokat kötné össze, a felso rakpartokat összeköto csövek egyikét gyalogosok, a másikat kerékpárosok használhatnák. A pályázat nemcsak építészeknek és építészhallgatóknak szólt, hanem a városlakóknak is. Célja kettos volt: egyrészt Budapest jelének megtervezése, másrészt a Duna bevonása a városi életbe. A felhívásra közel 100 pályamunka érkezett. Fürjes Balázs , a Szeretem Budapestet egyik alapítója, és a zsuri elnöke a pályamunkákból készült kiállítás megnyitóján elmondta: Budapest nemcsak a régió többi fovárosához képest van lemaradóban, de az elvesztett kulturális fováros pályázat azt mutatja, hogy már a hazai városok közt is. Mivel tökéletesen civil pályázatról van szó, egyáltalán nem biztos, hogy a tervek meg is valósulnak. Holott némelyik kifejezetten gyakorlatias; mint például a szintén elso díjas, az alkotók által dokkolónak nevezett vízibusz, amely tömegközlekedési célokat szolgálhatna. Az építész és iparmuvész alkotók munkájukat a londoni taxihoz, a New York-i Yellow Cabhez, illetve a múltból a velencei gondolákhoz hasonlították, mivel ezek is az adott város szimbólumaivá váltak. A dunai vízi közlekedés elotérbe helyezésével új szemléletuközlekedés- és városfejlesztési koncepciót javasoltunk, melynek fo elemei az integrált tömegközlekedési hálózat, a belso városrészek tehermentesítése új forgalomelosztó központok segítségével, modern Duna-menti városrészek létesítése, a történeti elemek revitalizációjával – mutatták be munkájukat a pályázók. A Finta és társai építész stúdió öt munkatársa a „Budapest Szemével”pályázott, s nyert második díjat, amely egy turisztikai és információsközpont a Margit hídhoz kapcsolódóan. A Margit híd töréspontja kihasználatlan „kilátóhely”, innen ugyanis rá lehet látni Budapest legszebb részeire. A terv tartalmaz egy kilátót, információs központot és kávézót. Hasonló terv a végül elbukott Budapest 2010 projekt pályázati koncepciójában is szerepelt. Az egyik – harmadik díjjal jutalmazott – pályázó a Margit-szigettol a Gellért hegyig átfogalmazta a várost. A Margit híd és a Lánchíd között átépítenék a rakpartokat, ahol vízi fesztiválokat lehetne tartani (a vízfesztivál ugyancsak szerepelt a 2010-es koncepcióban). Ebben a pályázatban is szerepel gyalogoshíd, ám az elso díjjal jutalmazottnál sokkal „konzervatívabb”. A pályamu értékelése során Bojár Iván András, a Szeretem Budapestet mozgalom alapítója és vezetoje elmondta: a pályamu melletti fontos érv, hogy nagy távlatokban gondolkodik a városról. A munka leglátványosabb eleme kétségkívül a kötélvasút, amely a Duna két partját köti össze a Gellérthegynél. Merész ötlet az ugyancsak harmadikként díjazott autóssétány ötlete. Ennek lényege, hogy a rakparton nem az autók mozognának, hanem az út. – Egy hibrid funkciójú teret hoznánk létre, ahol az autók helyett az utat mozgatjuk, a Duna energiáját felhasználva – így adva egy füst- és zajmentes partot a gyalogosoknak és kiszámítható útidot az autósoknak. Ez ido közben elektromágneses térben összekötjük az autók kabinjait, hogy létrejöhessen egy ad-hoc közösség – áll az autóssétány pályázati leírásában. Az építészhallgatókat a zsuri külön díjazta, pontosabban csak egyet, a többiek pályázata ugyanis nem volt kiemelkedo. Kápolnás Gergely kápolnát tervezett, méghozzá úszót. Az úszó kápolnát hajóroncsokból hegesztenék össze, alkotója zarándokló zarándokhelynek szánja. Ünnepeken vagy hitéleti rendezvényeken a hajótemplom úsztatható lenne a Dunán, Budapest jelképe tehát nemcsak a fovárosban lenne látható. A laikusok „versenyében” a bringasztráda ötlete gyozött, amely a kerékpárutak festésével hangsúlyosabbá tenné a biciklis közlekedés elonyeit. |
Színes hajók BudapestjeFöldes András, 2005. október 26. Vidám víziközlekedést, gyaloghidak erdejét, futurisztikus autósétányt és jeges hangulatú kápolnát akarnak a budapestiek, vagy ha ok nem, a zsuri. Az új rendszeru vízi tömegközlekedés terve és a Duna felett átkígyózó, színes csohidak nyerték a Szeresd Budapestet! építészeti ötletpályázat elso díját. Az Index olvasóinak kedvence, így a közönségdíj nyertese szintén a sok vidám katamarán lett. Csendes zene szól, Ön egy kishajó hatalmas ablakain át nézi az elsuhanó Margit hidat, visszainteget a mosolygó külföldieknek, akik a Dunán nyüzsgo színes katamaránokat nézik, és különös szentjánosbogár-rajzásra asszociálnak. Olvasóink ezt a képet vizionálhatták, amikor a Szeresd Budapestet! pályázat közönségdíjára a dunai kishajó-közlekedés tervét szavazták meg. A pályázat a fováros jelképévé is emelheto, a Dunához kapcsolódó koncepciókat várt. Önök, mint kiderült, két lábbal állnak a földön, - ami egyébként bizalommal tölt el bennünket - és így ahelyett, hogy hidraulikusan emelkedo szigetekért vagy óriási üvegbuborékokért lelkesedtek volna, a megvalósíthatóságot és a racionalitást is szem elott tartották. Jó érzékkel választották ki az általunk Édes vízi élet néven bemutatott koncepciót, amely úgy vonná be a Dunát az olcsó és környezetbarát tömegközlekedésbe, hogy közben rendszerré formálja az egészet. Az Archikon Kft. ugyanis nem csak jópofa vízibuszokat tervezett, hanem kidolgozta a stílusban hozzá illo kikötoket és gondolt a hibridüzemelésu, azaz napenergiát is használó meghajtásra. A tervezok elmondták, hogy beleásva magukat a hajódizájnba, rájöttek, a terület a playboy-stílust leszámítva nem sokat fejlodött az utóbbi idoben. Így az általuk tervezett, bumfordi, szeretheto formájú, 8-10 személyes katamarán valóban egyedi lehetne. A városképi jelleget pedig éjszakai kivilágításuk, más tömegközlekedési eszközzel egyezo járatsuruségük, és a formás kikötok adnák. Elso és utolsó A Szeretem Budapestet mozgalom zsurije hasonlóan érezhetett, mert a megosztott elso helyre ok is az alkotók által egyébként Dokkolónak nevezett tervet szavazták meg. Az oklevél mellett 900 ezer forinttal kiegészített másik elso díjat pedig a minket óriás locsolócsövekre emlékezteto gyaloghíd kapta. A 4 D Építészstúdió szeszélyesen kanyargó csöveiben a Vígadótól a Várkert bazárig juthatnak el biciklisek és gyalogosok, miközben néha megállnak a beépített kávézókban. A 750 ezer forintot hozó második helyezést a Margit hídra épített hatalmas üveg turisztikai és információs központ kapta, amelyet - a London Eye mintájára - Budapest Szemének neveztek alkotói. (Finta és társai építészstúdió, Tarczi Péter, Ágó Arnold, Fortvingler Éva, Kopár Andrea, Raúl Torres Martin). A tervenként 500 ezer forintos díjjal járó harmadik helyre egyik szerkesztoségi kedvencünk, a budai rakpartot mozgó autóskorzóvá alakító Autósétány terve (Aether architecture, Kangyal András, Pozna Anita, Somlai-Fischer Szabolcs) került. A másik harmadik helyre pedig a szavazós cikkünkben Budapest Élménypark néven bemutatott koncepciót nevezték, ami kötélvasúttal, budai plázzsal, Margit híd elé épített mesterséges szigettel és kulturális rendezvényeknek otthont adó, úszó stégekkel tette volna üdülo-fovárossá Budapestet. (Tervezok: Balázs Attila, Benko Roland, Czeglédi Péter, Karádi Zsófia). Úgy tunik amennyire racionálisak az Index olvasói, annyira idegenkednek a negatív utópiáktól, és utasítják el az atomháború utáni viszonyokat idézo, úszó kápolnát. A nálunk utolsó helyen végzett, amúgy letisztult, átgondolt alkotás hordozta üzenet azonban nem rémítette meg a zsurit (és minket sem). A vaslemezekbol hegesztett kápolna tervezoje, nem szóvicc, Kápolnás Gergely, hallgatói különdíjat kapott. |
''Szeretné-e Ybl a mai Budapestet?''Kerekasztal-beszélgetés, interaktív fórum A kerekasztal résztvevoi: Bálint Imre, Fegyverneky Sándor, Ikvai-Szabó Imre, Kádár Bálint, Perczel Anna, Salamin Ferenc, Skardelli György, Süto András Balázs, Vargha Mihály építészek, Bojár Iván András muvészettörténész Szeretjük Budapestet, sokan. Lassan, már majd minden budapesti lakosnak van elképzelése, terve, ötlete a várospolitikáról, a város építésérol, formálásáról. Napi téma a közlekedés, a közmuhálózat, a kutyagumi, a nagy beruházások, a plázák tömkelege, a modern, a posztmodern épületek sorsa, az Ybl Miklós idejében kiválóan muködo Fovárosi Közmunkák Tanácsának visszaállítása. Ybl Miklóst nem tudjuk megkérdezni mindezekrol alkotott véleményérol. De meg tudjuk kérdezni azon kiváló szakembereket, akiknek gesztusértéku megnyilatkozásai vagy új utakat kereso mozgalmaik vezetése, illetve egész életmuvük bizonyítéka annak, hogy szívügyük Budapest... Szervezo: Ybl Egyesület Közhasznú szervezet |
Pénzeső utakra, aluljárókra a választási évbenJövőre nem takarékoskodnak a felújításokkal Egymilliárd forintot fordítanak a 2006-os - nem mellesleg a választás évére szóló - budapesti költségvetésben a legfontosabb aluljárók megtisztítására. Demszky Gábor fopolgármester a Boráros téri, egy hónap alatt rendbe hozott aluljáró átadásánál jelentette be, hogy jövore is kiemelt figyelmet és pénzt fordítanak az aluljárókra. A bejelentés azonban még meglehetosen korai: a budapesti büdzsét a városatyák általában csak az év elején fogadják el - az ideit például februárban hagyták jóvá -, az azt alapvetoen meghatározó állami költségvetés összeállítása is éppen csak megkezdodött. Annyi azonban már most tudható, hogy a 2006-os budapesti költségvetésben nem fognak takarékoskodni az útfelújításokra jutó pénzekkel sem. A fopolgármester a nyáron jelentette be, hogy a 2005-ös, "a rendszerváltás óta sosem látott" útfelújítási dömping még két esztendon át folytatódik. A választás évében és 2007-ben a városháza száz-száz kilométer út járhatóvá tételét tervezi, amelynek teljes költsége elérheti a harmincmilliárd forintot. (Összehasonlításként: Budapest - a kerületeket leszámítva -egy évben nagyjából 400 milliárd forintból gazdálkodik.) Korai volna még konkrét összegeket mondani, de a prioritásokat tekintve nincsen vita - mondta lapunknak Bohm András, a fovárosi SZDSZ-frakció vezetoje. A szabad demokraták 2006-ban többet fordítanának az utakon és az aluljárókon kívül a városrehabilitációra, ezen belül a városháza-projekt megvalósítására. Tervezik azt is, hogy a humán szférára - különösen a kultúrára, oktatásra és az idegenforgalomra - az eddiginél több pénz jusson. A MSZP kiemelt területnek tartja a közlekedést, azon belül is a tömegközlekedés kérdését - mondta a 2006-os büdzsével kapcsolatban Gy. Németh Erzsébet. A fovárosi MSZP-frakció elso embere a városi terek tisztítására is több forrást szánna. (MNO-Cs.G.) |
Mi Szeretjük Budapestet! KELLENEK A JELEK!
A pályázat célja, hogy laikusok, „egyszerű” városlakók is pályázhassanak. Bármilyen, a Dunához kapcsolódó, megvalósítható ötletet várunk, amely rövidebb vagy hosszabb időre élénkíti, színesebbé, változatosabbá, élhetobbé teszi a budapesti életet. Az ötlet vonatkozhat rendezvényre, akcióra, képzőművészeti alkotásra, díszítésre, közterület létrehozására vagy kezelésére, átalakítására, a közlekedésre, városrendezési vagy várostervezési akcióra, valamely komoly budapesti probléma megoldására. A pályaműveknek két feltételnek kell megfelelniük: meghatározott terjedelemben és módon kell őket bemutatni, és a pályázatnak tartalmaznia kell a megvalósítás feltételeit is. A pályázatot elbíráló zsűritagok közé építészeken és szponzorokon kívül olyan művészeket is hívtunk, akik maguk is meghatározók Budapest közéletét tekintve:
A pályázat lebonyolításának rendjét a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Budapesti Építész Kamara által készített pályázati szabályzat írja le. A „Szeresd Budapestet építész-ötletpályázat szabályzata”, illetve a „Szeresd Budapestet városszínesítési ötletpályázat” című pályázati szabályzat 2005. május 31. és június 15. között letölthető a www.szeretembudapestet.hu honlapról, illetve munkanapokon 10.00 és 16.00 óra között átvehető a 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. címen. A pályázat tervezett benyújtási határideje 2005. szeptember 30., péntek 12.00 óra. Tervezett eredményhirdetés 2005. október 10-én, hétfőn. A pályázati kategóriák 1-3. helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek, ezen kívül tervezzük külön díjak átadását is. |
Vizuális szennyezés vagy utcaművészet?HVG, 2005. július 12. Egyesek szerint károkozás, mások szerint utcamuvészet. Az biztos, hogy a graffiti, a stencilezett, matricázott ábrák - ha virtuózok csinálják - nem azonosak a muemlékházakon, falakon megjeleno firkákkal. A Millenáris kiállítása most megpróbálja tisztázni a mufaji különbségeket. Letörném a kezét annak, aki... - hallani lépten-nyomon a gyorsított eljárásban kimondott verdiktet a városokban a falakon, telefonfülkéken megjeleno firkák láttán. A dühödt városlakó nemigen látja a különbséget a graffiti és a tag (ejtsd: teg) között; ez utóbbi afféle hevenyészett szignó, amelyet tulajdonosai sokszor tényleg minden fantázia nélkül bárhova odafújnak, ha kell, ha nem. A graffiti és az utóbbi idoben elterjedt matricák, stencilezett, fújt ábrák, üzenetek azonban nem intézhetok el azzal, hogy rájuk ütjük a vizuális szennyezés címkéjét. Ahogy Bencsik Barnabás, a Millenárison most nyíló Street Art kiállítás kurátora írja a rendezvényhez fuzött szövegében: "A különbözo eljárások, mufajok, tematikák természetesen más és más szándékot, motivációt és kulturális hátteret képviselnek. A grafittik, a spray-vel vagy filccel firkált feliratok, a stencillel falra tett emblematikus képek, a matricák, a ragasztások, az átfirkált, manipulált plakátok vagy reklámok, mind egy olyan, a legális és az illegális határán egyensúlyozó, de kirobbanó kreatív energiákkal teli világról tudósítanak, amely a nagyközönség számára csak kevéssé ismert belso törvényszeruségek szerint muködik és hierarchzálódik, s amelynek tagadhatatlan értékeit a közvélemény eddig nem igazán volt hajlandó elfogadni és tolerálni. A kiállítás legfontosabb célja, hogy a mindannyiunk által ismert, és sokszor, sokak negatív ítéleteit, olykor retorziókat is kiváltó jelenséghalmazt úgy tárja a nagyközönség elé, hogy érthetové váljanak a résztvevok kulturális és muvészi motivációi, a muvek szociológiai és esztétikai összefüggései, a jelenség történeti és muvészettörténeti háttere." Nos, ezt a kiállítást nemigen lehet másképp szemlélni, minthogy odakint hagyjuk az eloítéleteinket. Talán a graffiti-mozgalom (tényleg, van ilyen?) belso tisztulási folyamata kellene ahhoz, hogy a street art muveloi kiszurjék maguk közül, ha úgy tetszik, kizárják a céhbol a csak balhéból firkálókat, ám ettol a kiállítástól mindez nem várható el. Legfeljebb annyi, hogy elválik az esztétikailag és tartalmilag izgalmas utcamuvészet a vizuális vandalizmustól. Ami azonban ez utóbbi fogalmat illeti: vizuális környezetszennyezésként felfogható a reklámok egy része is. S az utcai reklámokon belül is van esztétikailag érdekes éppúgy, mint képi szemét. A kézletöréssel fenyegeto mondat azonban nemigen hangzik el a mégoly ostoba óriásplakátok, metróhirdetések, a förtelmes üzletportálok láttán sem. Vajon miért? Miközben egyre kevesebb körülöttünk a reklámmentes tér, az olyan hely, ahol éppen senki sem akar semmit eladni nekünk, miközben ránk kényszeríti ízlését és világlátását, azokra vagyunk dühösek, akik valamennyit visszafoglalnak a reklám uralta a térbol? Ez csak akkor lehetséges, hogy a reklám már a szellemi terünket is uralja, nem csak a fizikait. A street art pusztán felhívja a figyelmet arra, hol élünk. Már, ha jól csinálják. |
Pusztuló budapesti kerékpárutakIndex, 2005. július 8. Budapesten a tavalyi egy után idén összesen három kilométernyi új kerékpárút épül, 180 millióból. Eközben a fováros nem engedi meg a civileknek, hogy a pusztuló sávokat rendbe hozzák. A városháza megtiltja, hogy civil csoport - a Budapesti Önkéntes Kerékpárút-helyreállító Kommandó - gondozza az elhanyagolt fovárosi kerékpárutakat. A Népszabadság adatai szerint idén három, tavaly egy kilométernyi új sáv készült. A teljes kerékpárút-hálózat 140 kilométer hosszú, mintegy fele a prágainak, hetede a bécsinek. Egyszeruen tragikus Kevés is, drága is |
2005. június 28.Kormányzati negyedet építene a Nyugati pályaudvar sínjei helyén és megnagyobbítaná az állatkertet Terézváros polgármestere. Az új városközpontot tervezo Verók István parkosítaná a vasúti sínek föld alá helyezése után felszabaduló területeket. Kormányzati negyedet szeretne a Terézvárosban a polgármester a Nyugati pályaudvarhoz közeli MÁV-területen. Verók István elképzelése szerint a vasúti területen, a sínek földalatti elvezetése után új városközpont épülhetne, ahol egymás közelében állhatnának a kormányzati épületek. |
Újra vonzóvá tennék a BelvárostHarmincezer négyzetméterrel növelnék a kiskereskedelmet szolgáló területek nagyságát Visszaadná az elnéptelenedo belváros rangját, és boltok százaival népesítené a belso területeket a fováros új kereskedelmi koncepciója. A cél érdekében a városszéli zöldmezos kereskedelmi beruházások korlátozását, a belvárosi jármuforgalom csökkentését is javasolják. |
Tervezd meg saját Budapestedet!Origo online, 2005. június 2. Szerda délelott a budai Duna-parton tartott sajtótájékoztatóval útjára indította a Szeresd Budapestet! elnevezésu építészeti és városszínesítési ötletpályázatát a Szeretem Budapestet mozgalom és a Budapesti Építész Kamara. A pár hónapja feldobott ötlet, mely szerint meg kell teremteni Budapest új építészeti szimbólumát, mára konkrétabb formát öltött, és Bojár Iván András vezetésével megalakult a Szeretem Budapestet mozgalom, mely az eredeti ötletet kiterjesztve, tulajdonképpen ultimátumot intéz az unalmas, szürke városkép ellen, melyet évtizedek óta kénytelen-kelletlen elfogadunk. A mozgalom arra szeretné rádöbbenteni a városlakókat és a városvezetést, hogy ennek nem kell feltétlenül így maradnia. Ennek eszköze a „Szeresd Budapestet” nyílt ötletpályázat, melynek határideje szeptember 30. Az eredményhirdetést október 24-ére tervezik, a legsikeresebb pályázatokból kiállítást rendeznek. A sajtótájékoztatót Fürjes Balázs, az elozo kormány a BS újjáépítéséért felelos miniszteri biztosa nyitotta meg, aki vázolta a pályázok és a zsuri várható sokféleségét. A zsuritagok három irányból válogattatnak: lesznek a szponzorok által küldött zsurik, lesznek építészek, és lesznek az úgynevezett „látók”, akik tudnak valamit. Ilyen lesz pl Geszti Péter, Eszenyi Eniko és Kovács Ákos. Till Attila, médiaszemélyiség is jelen volt, aki elárulta, hogy o maga is nevezni tervez a pályázatra, és, megrögzött biciklista lévén biztosan valami autóelleneset fog kitalálni. Pataki Ági, a Fabulon néhai arca, - a fováros szeretetétol eltelve - bejelentette szándékát, miszerint szívesen inaskodna egy igazi építész mellett. Bojár Iván András bemutatta néhai iskolatársát, mint tipikus civilt, aki maga is úgy döntött, pályázatot ad be Budapest színesítésére. Kedves pillanat volt, amikor elmagyarázta ötletét, miszerint Budapest déli és északi végén két nagy tornyot kellene építeni, melyeket lézersugár kötne össze, hogy mindenki felfoghassa micsoda nagy városban él. Az építészszakma részérol Z. Halmágyi Judit, az Egeraat Associates építésze, az „emergencia” fontosságát hangsúlyozta, mely szerint a civilektol olyan ötleteket várnak, melyek a szakmabelieknek sosem jutna eszükbe. Z. Halmágyi szerint „az urbol kell rázoomolni” a városra, hogy átfogó megoldási javaslatokkal állhassanak elo. A pályázat mindenki számára nyitott, legyen bár amator vagy profi. Az esemény az „itt és most végre megtesszük, amit tizenöt évvel ezelott kellett volna” hangulatban zajlott. Az egyetlen lehangoló mondat Fürjes Balázs szájából hangzott el, aki elárulta: a megvalósítás már nem a mozgalmon múlik, de remélik, hogy lesznek olyan befektetok, akik megépítik az így gyujtött ötletek egy részét. (bart) |
Mindenki jelet akar terveztetniNépszabadság, 2005. június 2. Lézerfénnyel összekötött felhokarcolók, autómentes belváros, a XXI. század Budapestjére jellemzo épület - ilyen és ehhez hasonló ötleteket vár "az egyszer u városlakóktól" a Szeretem Budapestet civil mozgalom, amely tegnap hirdette meg városszínesítési ötletpályázatát. A célunk az, hogy találjuk ki Budapestet , jobb, izgalmasabb, XXI. századi várost akarunk - fogalmazott Bojár Iván András művészettörténész, a mozgalom egyik alapítója. Bármilyen, a Dunához kapcsolódó, megvalósítható ötletet várnak, amely élénkíti, színesebbé, változatosabbá, élhetőbbé teszi a fővárost - hangzott el. A javaslat vonatkozhat valamilyen rendezvényre, képz o m u vészeti alkotásra, közterület létrehozására, átalakítására, várostervezési vagy -rendezési akcióra, vagy akár a közlekedés javítására. Bárki pályázhat, akár úgy is, ha A4-es lapon egy rajzos melléklettel leírja, o hogyan tenné színesebbé a várost. A szeptember végi határid o ig beküldött pályam u veket kiállításon tárják a nagyközönség elé - mondta Fürjes Balázs, a mozgalom másik alapító tagja, az Orbán-kormány idején a Budapest Sportaréna építésével megbízott miniszteri biztos. A pályázat kiírását, a modern és élhet o Budapest kialakítását több közéleti személyiség is felkarolta. A városszínesítési ötletpályázat zsurijében az építészek mellett helyet foglal Eszenyi Eniko színmuvész, Geszti Péter reklámszakember, Hankiss Elemér társadalomtudós, Pataki Ági producer, egykori Fabulon-lány és Kovács Ákos énekes. A Szeretem Budapestet mozgalom kiírt egy másik, az építészszakmának szóló pályázatot is. Ezen ugyancsak a Dunához köthet o olyan építészeti m u alkotások megtervezését várják, amelyek a XXI. századi Budapest építészeti jelévé válhatnak. A kiírás szerint akcióterület lehet a budai rakpart, a Margit- és a Csepel-sziget csúcsa, a Citadella, a Belgrád rakpart, az egykori Lánchíd preszszó foghíjtelke, egy gyaloghíd, vagy bármi más. Jön a Fidesz ötletpályázata Napokon belül közzéteszik a Fidesz által létrehozott Új Budapest Központ ötletpályázatát, amelyen a f o város új építészeti jelét keresik - tájékoztatta lapunkat Cselovszki Zoltán, a központ vezet o je. Teljesen szabad ötletpályázatról van szó, a funkció és a helyszín megkötése nélkül - tette hozzá Finta József építész, a Nemzeti Konzultációs Testület tagja, aki márciusban Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével együtt jelentette be a pályázat meghirdetését. (Az ellenzéki párt ötletpályázata egyébként késett, a korábbi bejelentések szerint áprilisban írták ki.) A pályam u vekre semmilyen megkötést nem írnak el o , így inkább a zs u ri tagjainak az új szimbólumról szóló személyes elképzeléseit csatolják majd mellékletként a kiíráshoz. |
DunagyöngyeMagyar Nemzet, 2005. június 2. Gróf Széchenyi István az egyesített magyar fovárost Dunagyöngyének javasolta elnevezni. Most tekintsünk el Minarik Ede Csabagyöngyéjétol, de érezzük azért Mándy Iván diszkrét hódolatát a XIX. századi Pest-Buda iránt. A Dunagyöngye a történelem folyamán sokáig találó név lett volna, mára viszont a kagylóban jószerivel a piszok maradt, ami valahogy nem akar igazgyönggyé válni. Mégsem véletlen, hogy a Szeretem Budapestet mozgalom épp Széchenyi lánchídja közelében tartotta szerdai pályázathirdeto happeningjét Szeresd Budapestet! címmel. Egyúttal pedig csatlakoztak Mándy-Minarikhoz is: kell egy csapat. A civil mozgalom létrehozói, megelégelve Demszky City lezüllését, tavaly budapesti kiáltványt fogalmaztak. Nyilván nem csak nekik van elegük az aluljárókat és köztereket eluraló nagyvárosi nyomorból, a közlekedési káoszból, a bunözésbol, a mocskos utcákból és levegobol, a kerületekké szabdalt várostestbol, a mindent elárasztó szürkeségbol. Nyilván nem csak ok akarják a város szociális, földrajzi, erkölcsi, jogi és környezetvédelmi újraegyesítését. Nyilván nem csak ok szeretik Budapestet, s nem csak ok gondolják úgy, hogy azokban viszont, akik most vezetik a fovárost, hiányzik a lokálpatrióta szeretet. (Ha tehetik, ki is költöznek a bunös és buzös városból.) Ebben bíztak, amikor kiírták pályázatukat építészeknek és laikusoknak, abból a feltételezésbol kiindulva, hogy egy új építészeti létesítmény a fováros ikonjává, jelképévé válhatna. Tudják persze, hogy effélék ma is vannak (például ilyen az emlegetett Lánchíd is) - viszont a XXI. századnak is le kell tennie összetéveszthetetlen névjegyét. Mégsem természetes, hogy a budapesti képeslapokról csupa régi épület köszönjön vissza! A fovárosnak ma kevés és sekélyes kapcsolata van a Dunával. Sokszor elfordul a folyótól, nem kommunikál vele, falakkal és utakkal zárja el egymástól a folyópartot és a városlakókat. Az építész-ötletpályázat épp ezért a Dunára fuzodik fel. A Margit-sziget és a Csepel-sziget csúcsára, a rakpartokra, a Citadellára és a Lánchíd preszszó hult helyére koncentrál - de nem marad ki a szórásból a makacs idea, a Vigadó tér és a Várkert Bazár közötti gyaloghíd sem. A városlakók ötletrohamait még ennyire sem határolják be. Az eltervezett alkotások funkciójának azonban azon a helyszínen megvalósíthatónak és életszerunek kell lennie; egyébként funkcionális kötöttség nincs. A zsuribe nemcsak szociológusokat, építészeket és urbanistákat, de más területrol ismert kiválóságokat is felkértek, Kovács Ákostól Pataki Ágin át Eszenyi Enikoig. Pályázati határido, mint Petofinél: szeptember végén. Rövid idon belül ez már a második jelpályázat, s egyiket sem a városháza kezdeményezte. Igaz, ha volna bennük egyáltalán bárminemu kezdeményezokészség, azt tizenöt hosszú év során már tapasztalnunk kellett volna. Az igazsághoz tartozik, hogy Berlin foépítésze ittjártakor irigylésre méltónak ítélte Budapest adottságait, amelynek nincs szüksége új jelképre: egyszeruen csak rendbe kellene tennie eklektikus belvárosát, s kitalálni a közlekedését; egyébként pedig maga a vonzó, tiszta és gyalogosan bejárható városépítészeti együttes lehetne a szimbólum. Úgy tunik azonban, hogy a Budapestet irányító technokraták fantáziátlansága már nem csupán a város hírét, hanem a város muködoképességét is veszélyezteti. Ezért aztán az elárvult területre benyomulnak a reménytelen helyzetbe beletörodni nem kívánó civilek. Régi igazság: egy város vezetését le lehet cserélni, ám egy város lakosságát nem. Ez utóbbi a jelek szerint amúgy sem "alkalmatlan". Hajrá, Dunagyöngye, hajrá, Minarikok! |
Tervezd meg saját Budapestedet!Origo online, 2005. június 2. Szerda délelott a budai Duna-parton tartott sajtótájékoztatóval útjára indította a Szeresd Budapestet! elnevezésu építészeti és városszínesítési ötletpályázatát a Szeretem Budapestet mozgalom és a Budapesti Építész Kamara. A pár hónapja feldobott ötlet, mely szerint meg kell teremteni Budapest új építészeti szimbólumát, mára konkrétabb formát öltött, és Bojár Iván András vezetésével megalakult a Szeretem Budapestet mozgalom, mely az eredeti ötletet kiterjesztve, tulajdonképpen ultimátumot intéz az unalmas, szürke városkép ellen, melyet évtizedek óta kénytelen-kelletlen elfogadunk. A mozgalom arra szeretné rádöbbenteni a városlakókat és a városvezetést, hogy ennek nem kell feltétlenül így maradnia. Ennek eszköze a „Szeresd Budapestet” nyílt ötletpályázat, melynek határideje szeptember 30. Az eredményhirdetést október 24-ére tervezik, a legsikeresebb pályázatokból kiállítást rendeznek. A sajtótájékoztatót Fürjes Balázs, az elozo kormány a BS újjáépítéséért felelos miniszteri biztosa nyitotta meg, aki vázolta a pályázok és a zsuri várható sokféleségét. A zsuritagok három irányból válogattatnak: lesznek a szponzorok által küldött zsurik, lesznek építészek, és lesznek az úgynevezett „látók”, akik tudnak valamit. Ilyen lesz pl Geszti Péter, Eszenyi Eniko és Kovács Ákos. Till Attila, médiaszemélyiség is jelen volt, aki elárulta, hogy o maga is nevezni tervez a pályázatra, és, megrögzött biciklista lévén biztosan valami autóelleneset fog kitalálni. Pataki Ági, a Fabulon néhai arca, - a fováros szeretetétol eltelve - bejelentette szándékát, miszerint szívesen inaskodna egy igazi építész mellett. Bojár Iván András bemutatta néhai iskolatársát, mint tipikus civilt, aki maga is úgy döntött, pályázatot ad be Budapest színesítésére. Kedves pillanat volt, amikor elmagyarázta ötletét, miszerint Budapest déli és északi végén két nagy tornyot kellene építeni, melyeket lézersugár kötne össze, hogy mindenki felfoghassa micsoda nagy városban él. Az építészszakma részérol Z. Halmágyi Judit, az Egeraat Associates építésze, az „emergencia” fontosságát hangsúlyozta, mely szerint a civilektol olyan ötleteket várnak, melyek a szakmabelieknek sosem jutna eszükbe. Z. Halmágyi szerint „az urbol kell rázoomolni” a városra, hogy átfogó megoldási javaslatokkal állhassanak elo. A pályázat mindenki számára nyitott, legyen bár amator vagy profi. Az esemény az „itt és most végre megtesszük, amit tizenöt évvel ezelott kellett volna” hangulatban zajlott. Az egyetlen lehangoló mondat Fürjes Balázs szájából hangzott el, aki elárulta: a megvalósítás már nem a mozgalmon múlik, de remélik, hogy lesznek olyan befektetok, akik megépítik az így gyujtött ötletek egy részét. (bart) |
Újjászületik a Lánchíd PalotaAz Ybl Miklós által tervezett Lánchíd Palota magyar és svájci befektetok jóvoltából születik újjá, olyan Magyarországon eddig nem ismert minoségi színvonalon, amely a legutóbbi sikeres Sándor Palota rekonstrukciójához fogható. Az épület védett muemlék, az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Történelmi jelentoségét jelzi, hogy valamikor itt muködött az elso Közmunkatanács. A befektetok eredeti funkciójában akarják az épületet visszaállítani. A mai kor technikájának megfelelo magas színvonalon, de a leheto legkevesebb átalakítással valósul meg a rekonstrukció. Figyelemreméltó, hogy ezt az igényt fogalmazta meg az eladó, az Ökocentrum Rt., valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mint az építési engedély kiadására hivatott hatóság. A befekteto magyar-svájci csoport szükségesnek érzi kijelenteni, hogy mindezekre tekintettel emléket kívánnak állítani a régi értékeknek, s az épület szolgáltatásai és mindennemu jövendobeli rendezvénye ugyanezen értékeket képviselik majd, ezáltal öregbítve Magyarország hírnevét a világban. A Lánchíd Palotát az Ökocentrum Rt. 1995-ben szerezte meg az Igazságügyi Minisztériumtól csereszerzodés formájában oly módon, hogy a budai I. kerületi bíróságnak új székhelyet építtetett. Az Ökocentrum Rt. 1996 nyarán vette birtokába az épületet és az Országos Muemlékvédelmi Hivataltól 1996. augusztus 30-án kapta meg az építési és bontási engedélyt. A jelenleg a projekt ötletadói és majdani lebonyolítói, Bácsai-Nagy Ákos és Dr. Vincze Zoltán közös tulajdonában álló Lánchíd Palota Kft – melyben a svájci befektetoi csoport tagi kölcsön nyújtásával összekapcsolt tokeemeléssel szerez tulajdonrészt a közeljövoben – 2004 oszén, más befektetoket megelozve kötött ingatlan adásvételi szerzodést az Ökocentrum Rt-vel a Lánchíd Palota megvásárlásáról. Azaz, a Lánchíd Palota magántulajdonostól került újabb magántulajdonoshoz, vélhetoleg immár új fejezetet nyitva az épület történetében. A befektetok deklarálták a szerzodéskötés alkalmával, hogy legfobb óhajuk, hogy a Lánchíd Palota újjáépítése annak a folyamatnak váljon részévé, amely az utóbbi években megindult Magyarországon. Annak folyamatnak, amelynek a Sándor Palota és a Gresham Palota is meghatározó részei. Úgy gondolják, hogy azok a magyar és külföldi társaságok, melyek helyet foglalhatnak az épületben olyan rangot és méltóságot nyernek, ami magát az épületet jellemzi. A rekonstrukció tervezett befejezési határideje 2005. december 31. A vételár és az újjáépítés összes költsége meghaladja a 4 milliárd forintot, amit teljes egészében magánerobol valósítanak meg. A befektetok más külföldi pénzügyi csoportokkal versenyezve nyerték el a Lánchíd Palota tulajdonjogát, és sikerükben fontos szerepet játszott az épület számára választott cél. Az említett versenytársak egyebek mellett drága bérlakásokat kívántak volna építeni. Az Ökocentrum mint eladó ugyanakkor preferálta azt az elképzelést, hogy Budapesten – olyan világvárosokhoz hasonlóan mint Berlin, London, Párizs, New York – jöjjön létre egy minden szempontból magas nemzeti értéknek tekintendo, az üzleti életet is gazdagító, Magyarország presztízsét növelo bérelheto irodapalota. (Forrás: Lánchíd Palota Kft.) |
UNESCOAz UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben kiterjesztette a "Budapest, a Duna jobb és bal partja és a Budai Várnegyed" címen 1987-ben elfogadott világörökségi minosítést az Andrássy útra és épületeire, valamint a milleniumi földalatti vasútra. A világörökségi környezet egységének biztosítása érdekében védo-rávezeto zónát jelölt ki a terület körül. Ennek a zónának része a VII. kerületi, régi pesti zsidónegyedeként ismert terület. A negyed jellegének megorzése érdekében létrejött ÓVÁS! Egyesület szerint "az 1999 és 2001-ben készített helyi szabályozási tervek végrehajtása következtében a városrészt a teljes átalakulás, jellegének elvesztése, értékeinek megsemmisülése fenyegeti." Az egyesület két éves akciózás és vitatkozás után meglepo lépésre szánta el magát. Tavaly decemberben levelet írt az UNESCO Világörökség Központjának. "Felkérjük az UNESCO Világörökség Bizottságát, hogy sürgosen tájékozódjon a terület sorsáról, és vesse latba tekintélyét annak érdekében, hogy a jelenleg érvényben lévo és most készülo, még el nem fogadott rossz szabályozási tervek helyett a világörökségi területhez kapcsolódó városrész megorzését és megújulását célzó tervek születhessenek." Kibogozhatatlan történet Az Erzsébetvárosi önkormányzat a helyi szabályozási tervek alapján 1999-tol ezen a területen harminc-negyven épületet értékesített. A döntésekrol nem sokat tudni. Annyi biztos, az önkormányzat évek óta nem pályázaton értékesíti a tulajdonában lévo bérházakat. "A spekulánsok kizárása érdekében a testület rendeletet hozott, mely szerint a képviselotestület minosített többséggel eltérhet a versenyeztetéstol és közvetlenül értékesíthet. Fontos dolog egyébként, hogy vagyoni kérdésekben a politikai pártok között összhang van, tehát egyhangú szavazásokkal mennek át a határozatok" - magyarázta Hunvald György polgármester az eljárást még 2004. novemberében az Indexnek. A muemlékvédelem hosszú ideig nem volt szempont. A befektetok pedig érvényes szerzodéseik, bontási meg építési engedélyeik birtokában idoközben nekiestek a negyednek, építészetileg értékes épületeket bontottak el, és a környezetbe egyáltalán nem illo épületeket emeltek.Végül az ÓVÁS 2004-ben beadvánnyal fordult a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz, és kérte a terület muemléki védettségének kimondását, valamint a védetté nyilvánítás lefolytatásának biztosítására azonnali hatályú ideiglenes területi védettség elrendelését. A KÖH 2004. június 15-én el is rendelte az ideiglenes területi védettséget, majd a kulturális miniszter 2004. végén rendeletben muemléki jelentoségu területté nyilvánította a negyedet, 2005. áprilisában pedig 51 épületet vont egyedi védelem alá. A Hivatal és a Minisztérium jogértelmezése szerint a védettség a már megszerzett jogokra - jogeros bontási, építési engedély - nem terjed ki - foglalja össze az eseményeket levelében a civil szervezet. De ettol még lehetne olyan megoldást találni, hogy a befektetok az új helyzetben is megtalálják a számítsaikat. Hosszas, eredménytelen egyeztetések Hiller István kulturális miniszterségének utolsó heteiben, 2004. novemberében egyeztetések folytak az ügyben a kerületi önkormányzat, a fováros, a Mazsihisz és az ÓVÁS részvételével. Ezen értesüléseink szerint felmerült, hogy állami hitelgaranciavállalásokkal, kedvezményes hitelekkel, az adótörvények módosításával lehetne elosegíteni a muemléki rekonstrukciót. De az ötletekbol nem lett semmi. "Semmilyen állami pénz nem érkezett - mondta kérdésünkre Hunvald György. - A KÖH és a kerület lobbizott ugyan az adótörvények módosításáért, de lesöpörték a javaslatot." A VII. kerület új szabályozási tervet készíttetett és fogadott el a saját világörökségi területére vonatkozóan. A Tervtanács - az új terv erényeinek elismerése mellett - többek között azt javasolta, hogy az illetékes önkormányzatok a történelmi zsidónegyedet egységként kezelo rehabilitációs program alapján készítsenek szabályozási tervet. A VII. kerület pedig orizzen meg többet a városrész karakterét meghatározó nem védett épületekbol. Hiller István utódja, Bozóki András minisztersége elso napjaiban az Index kérdésére azt mondta, fontosnak tartja a pesti zsidónegyed rehabilitációját. Szerettük volna megkérdezni tole, konkrétan mit tett az ügyben, milyen eredményre vezettek az egyeztetések, de csak egy levélkére méltatott bennünket sajtósán keresztül, pedig mi még az ÓVÁS levelét is elküldtük neki. "A kulturális miniszter fontosnak tartja belso Erzsébetváros épített és szellemi örökségének megorzését, ezért eddig is figyelemmel kísérte a régi zsidónegyed ügyét. Bozóki András az ügyben a párbeszéd híve, és - közvetíto szerepet vállalva - valamennyi érintettel már korábban egyezetést kezdeményezett, amely egyeztetések tovább folytatódnak." Nem könnyu elveszíteni, de valami megmozdulhat Pedig neki is van dolga az ügyben. A világörökségi cím az államra ró kötelezettségeket. A címet persze nem olyan könnyu elveszíteni, mondja Marinov Péter, az ÓVÁS szóvivoje, de az UNESCO megjelenése talán elindíthat valamit. Az ÓVÁS-nak, ha mérleget vonnak, két év alatt összesen két házat sikerült megmentenie, megfeledkezve arról, hogy ok figyeltek fel arra a paragrafusra, ami alapján a KÖH végül cselekedett. Az ÓVÁS! levelével kapcsolatban az Index megkereste az UNESCO Világörökség Központját. Kérdésünkre elmondták, hogy a levél kézhezvételét követoen a szervezet megkeresi az illetékes magyar hatóságokat, ami várhatóan a minisztérium lesz. Az o véleményüket is is szeretnék megismerni a zsidónegyed rehabilitációjáról. Ennek fényében megteszik a szükséges lépéseket. Az UNESCO válaszára várhatóan egy-két hetet kell majd várni. |
Kommentek